Adatújságírás

Adatból sztori, vagy infografika, vizualizáció - hasznos szájtok, új módszerek, látványos projektek, tippek és trükkök amatőr és profi újságíróknak.

adatvizualizáció

Az ország legszegényebb járásában élők fele annyit sem keresnek, mint a leggazdagabb járás lakói

Drasztikus a különbség a járások átlagjövedelmében

Sokak számára máig újdonság, hogy Magyarország lakosságának egy része mélyszegénységben él. Ez amiatt is lehetséges, mivel az átlagos anyagi helyzet településenként változik, így érthetőbb, hogy egy budapesti lakos nincs tisztában egy kunhegyesi magyar életszínvonalával.

A 2019-es év egy személyre jutó jövedelemről származó adatai alapján Magyarország legszegényebb járása a Csengeri járás. A román határ mellett fekvő térségben az egy főre jutó jövedelem 65 303 forint. A leggazdagabb járásban, Budakeszin ez az összeg több, mint az előző kétszerese, ugyanis itt az átlagjövedelem 148 447 forint. 

A legszegényebb járások legtöbbje az ország északkeleti részén, a határ mentén található. A legszegényebb járások közé tartozik még a Cigándi, a Vásárosnaményi, a Fehérgyarmati és a Gönci járás. A listához még hozzátartozik az ország középső részén elhelyezkedő Kunhegyesi járás is, ahol az átlagjövedelem alig több, mint a Csengeri járásbeli, mindössze 65 963 forint.

A gazdag járások többnyire az ország központi és északnyugati részén helyezkednek el. Ezek között szerepel Székesfehérvár, Budapest, Győr és Dunakeszi. Nem meglepő kijelentés, hogy az ország földrajzi térségei között életszínvonalban is jelentős különbség van, habár annak mértéke elgondolkodtató. 

Keleten a helyzet változatlan

Azon háztartások, amelyeknek jövedelme alacsonyabb, mint a mediánjövedelem 60%-a, a szegénységi küszöb alá tartoznak, ez viszont országról-országra változik. A magyarországi szegénységi küszöb 2005 óta nem változott, még mindig az uniós érték 40%-a. Ez azt jelenti, hogy a magyarok háromnegyede, uniós mércével mérve, szegénynek számít. 

Az ország területei közötti egyenlőtlenség akarva-akaratlanul is újratermeli önnmagát, mert megfelelő segítség nélkül a szegényebb járások lakóinak kevés esélyük van kitörni. Ha eltekintünk az oktatás színvonalától, az egy főre jutó átlagos 66 ezer forint például nehezen teszi lehetővé egy fiatal számára, hogy a fővárosban tanuljon tovább, mikor a kollégiumi lakhatás 15-20 ezer forint körül mozog, a férőhelyek száma pedig véges, azt nem is említve, hogy az albérletárak a fővárosban jelenleg 150 ezer forint körül mozognak.

Szémann Tamás—Szabó Hédi

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

 

Megosztás