Adatújságírás

Adatból sztori, vagy infografika, vizualizáció - hasznos szájtok, új módszerek, látványos projektek, tippek és trükkök amatőr és profi újságíróknak.

adatvizualizáció

Kisebb fizetésből drágább élelmiszereket vásárolunk, mint az unió polgárainak többsége

Az üzemanyagár és a parlamenti képviselők fizetésének változása után legújabb elemzésünkben megnéztük, hogy európai szinten hogyan alakul a medián- és átlagbér, összehasonlítottuk a nemzetközi életszínvonalat, valamint megnéztük a legfontosabb élelmiszerek egymáshoz viszonyított árát az európai országokban.

Társadalmi célú hirdetés

Az átlagos magyar munkavállaló bruttó havi keresetét az átlagbérrel szokták meghatározni, pedig a mediánbér egy sokkal valósabb képet ad róla. Az átlagkereset többek között azért torzíthat, mert nem tartalmazza a részmunkaidőben dolgozók és az 5 főnél kisebb cégeknél dolgozók keresetét, a kiugró adatok, kiemelkedően magas bérek pedig erősen elmozdítják az értéket.

A mediánbér ezzel szemben árnyaltabb eredményt ad – az értékeket nagyság szerint sorba rendezzük, és a középre esőt vesszük, vagyis azt a jövedelmet, amelynél a dolgozók fele kevesebbet, fele pedig többet keres.

A KSH idén tavasszal közzétette a havi bruttó mediánbér adatokat (ami azóta már nem érhető el az adatbázisukban), ezek alapján korábban megírtuk, hogy a két számítás között 86 928 forint különbség volt 2020-ban – 409 957 forintra jött ki a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak havi bruttó átlagbére, és 314 029 forintra a mediánbére. Részletesebben kifejtettük azt is, hogy a képviselők bérezését mediánbér helyett a magasabb átlagbér alapján számítják.

A nap infografikája: rosszabbul élünk, mint két éve

Kevesebbet keresünk annál, mint amennyi az eddig publikált hivatalos statisztikai adatokból kitűnt. Most azonban pontosabb képet kaptunk, amelyik a benyomásainknak…

Most megnéztük, hogy európai szinten hogyan alakul a medián- és átlagbér, összehasonlítottuk a nemzetközi életszínvonalat, valamint megnéztük a legfontosabb élelmiszerek egymáshoz viszonyított árát az európai országokban.

Az Eurostat adatbázisában a legfrissebb statisztika egy 2019-es állapotot mutat be a teljes munkaképes népesség jövedelméről. A diagramunkon az éves medián- és átlagbér látható euróban kifejezve, kiemelve a két bér, valamint az adott országok keresete közötti eltérést.

Nettó mediánbér és átlagbér közötti eltérés 2019-ben az EU egyes országaiban 

Leolvasható róla, hogy a legalacsonyabb Szerbiában volt a kereset, míg a legmagasabb Norvégiában. Szerbia után Romániát és Bulgáriát megelőzve foglalunk helyet a lista alján. Az Európai Uniós eredmény magasan a lista élén áll 17 819 eurós évi mediánbérrel és 20 307 eurós évi átlagkeresettel.

Magyarországon a két kereset közötti eltérés európai viszonylatban egyébként még csekélynek is nevezhető. A legmagasabb különbség Franciaország esetében látható: 3 648 euróval nagyobb az átlagkereset a mediánkeresetnél – ettől függetlenül nemzetközi viszonylatban is az előnyösebb képet mutató átlagkeresetet használják elsősorban.

Az Eurostat adatbázisából emellett kiolvasható az is, hogyan változott a nettó mediánbér és átlagbér ez elmúlt 10 évben. Érdemes megnézni a nettó átlag- és mediánbér különbözetét bemutató diagramot: erről az olvasható le, hogy az utóbbi években megnőtt a két érték közötti különbség, vagyis az átlagbérek gyorsabban nőttek a mediánbérhez képest. Ebből látható, hogy a fizetések főleg a magasabb fizetési kategóriáknál nőttek jelentősen, elszakadva a lakosság többségének fizetésétől.

Nettó átlag- és mediánbér különbözete Magyarországon az elmúlt 10 évben (EUR) 

Látható tehát, hogy hazánkban jelentősen kevesebb mind az átlag-, mind a mediánbér a többi EU-s tagállamhoz képest, emellett pedig a hazai fizetések főleg a magasabb fizetési kategóriákban nőttek jelentősebben.

A fizetések után nézzük meg a vásárlóerő-paritást. A vásárlóerő-paritás egy közgazdasági módszer, ami több valuta között teremt egy alternatív árfolyamot, nemzetközi életszínvonal összehasonlításkor használják. Pontosabb képet adhat a sima GDP-nél, mivel az nem veszi figyelembe az adott országok eltérő árait.

„A vásárlóerő-paritás vagy PPP megmutatja, hogy meghatározott áru-, illetve szolgáltatáskörre nézve valamely ország pénzének hány egysége rendelkezik ugyanakkora vásárlóerővel, mint a referenciavaluta egysége” – olvasható a Világgazdaság cikkében. Az Eurostat PPP-vel korrigált GDP-t bemutató adatbázisa az EU egészét veszi referenciának (EU27 = 100), ehhez igazodnak a tagállamok. Ez alapján az olvasható le, hogy jelentősen gyengébbek a vásárlóerő-paritással korrigált magyar fizetések az EU-s átlaghoz képest, noha  a tagállamok közül nem is a legrosszabbak.

Vásárlóerő-paritással korrigált GDP az EU egyes országaiban

A vásárlóerő-paritás alakulását több tényező is befolyásolhatja, mint például az import árak, vagy az adott országok közötti áfakülönbség. Ehhez a kedvezőtlen eredményhez az is hozzájárulhat, hogy az egész Európai Uniót tekintve nálunk a legmagasabb az áfa.

Végül nézzük meg az élelmiszerek árindexét az elmúlt háromnegyed évben. Az Eurostat az összehasonlításhoz harmonizált fogyasztói árindexet használ a nemzeti statisztikai hivatalok által megadott fogyasztási adatok alapján. Itt a referenciaérték (100) a 2015-ös év volt.

A legfontosabb alapvető élelmiszerekre vonatkozó adatokat vettük, mint a kenyér, hús, tej, sajt, tojás, gyümölcsök, zöldségek, burgonya és cukor. Ezekre külön-külön kattintva látható a termékek árindexe 13 európai országban, valamint az európai uniós átlag árindex. A tej kivételével az összes élelmiszertípus esetében a „top 5-ben” helyezkedünk el.  A gyümölcsök, zöldségek és a burgonya kiemelkedően drágának számít nálunk más országokhoz viszonyítva, mindhárom esetben elsők vagyunk a júniusi adatok alapján. A burgonya árindexe április és június között növekedett meg látványosan, az EU-s átlagnak majdnem a duplájára.

Élelmiszerek árindexének változása az elmúlt évben az EU egyes országaiban

Az árindex-növekedés ugyan nem egyedi hazánkban (minden tagállamban nőttek az árak az elmúlt években), viszont hazánkban következett be a legjelentősebb növekedés, az is az elmúlt másfél évben.

Élelmiszer árindexének változása 2015 óta az EU egyes országaiban 

Az adatokból azt lehet megállapítani, hogy az európai uniós átlagnál jóval alacsonyabb fizetéssel rendelkezünk (a pénzünk vásárlóereje is gyenge), eközben pedig az alapvető élelmiszerekhez jóval drágábban jutunk hozzá.

Pete Luca – Szabó Krisztián

Címlapkép: Élelmiszer árindexének változása 2015 óta az EU egyes országaiban

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás