Adatújságírás

Adatból sztori, vagy infografika, vizualizáció - hasznos szájtok, új módszerek, látványos projektek, tippek és trükkök amatőr és profi újságíróknak.

adatvizualizáció

Olimpia 125 – új anyagunkban megnézheti a magyar sportolók eredményeit a nyári játékokon

A négyévente megrendezésre kerülő nyári olimpiai játékok során manapság már több száz ország méretteti meg magát több mint 30 sportágban. Az első modern kori olimpiát 1896-ban, 1503 évvel az utolsó ókori olümpiai játékok után rendezték meg Athénban. 125 évvel később, 2021-ben tartották meg a 32. nyári olimpia játékokat Tokióban, amelyet a koronavírus-járvány miatt 2020-ról egy évvel el kellett halasztani. Magyarország már a legelső, 1896-os olimpián is képviseltette magát, ahol Hajós Alfréd meg is szerezte hazánknak az első két aranyérmet úszásból. Azóta még 26 alkalommal vettünk részt a nyári játékokon, a 2020/21-es tokiói olimpiáig bezárólag összesen 304 olimpiai bajnokunk volt, aranyérmeiket 108 versenyszámban nyerték meg.

Társadalmi célú hirdetés

A Tokióban rendezett 32. nyári olimpiai játékok 2021. augusztus 8-án, vasárnap véget értek, a magyar csapat 6 arany-, 7 ezüst- és 7 bronzéremmel térhetett haza, ezzel hazánk a 15. helyen végzett a nemzetközi ranglistán. Az Átlón készítettünk egy adatvizualizációs anyagot, amiben az eddig megrendezett olimpiák magyar sikereit foglaltuk össze. Magyarországnak ez volt a 27. olimpiai részvétele. A nyári játékokat három alkalommal – a két világháború miatt – nem tudták megtartani, hazánk pedig további két alkalommal (1920-ban és 1984-ben) nem vett vagy nem vehetett részt a rendezvényen.

A magyar sportolók már a legelső, 1896-os modernkori olimpiai játékokon is indultak, Hajós Alfréd akkor szerezte hazánknak az első két aranyérmet, úszásból. A 2020/21-es tokiói olimpiáig bezárólag 304 olimpiai bajnoka volt, aranyérmeiket 108 versenyszámban nyerték meg. Az érmek és az érmeket nyert sportolók száma a következő:

A legtöbb (hét) olimpiai aranyérmet Gerevich Aladár vívó nyerte, egymás után hat nyári olimpián is részt vett, 1932 és 1960 között. A hét arannyal a hetedik legeredményesebb olimpiai bajnok, jóllehet a helyezésen 11 másik sportolóval osztozik.

Gerevich egyúttal a legtöbb olimpiai érmet nyert sportoló címét is kiérdemelte pályafutása során, 10 éremmel. A vívó mellett ugyancsak 10 éremmel áll a rangsor élén Keleti Ágnes, ötszörös olimpiai aranyérmes tornász is. Keleti a jelenleg legidősebb, ma is élő magyar olimpikonunk, 2021. január 9-én töltötte be 100. életévét. Gerevich és Keleti 14 másik sportolóval együtt a nyolcadik legtöbb érmet elért olimpikon a világon.

Legsikeresebb olimpikonjaink

A magyar olimpikonok a legtöbb érmet vívásban, úszásban és kajak-kenuban szerezték. Ebből a három sportágból az összes érem (és aranyérem) évente összesített számát nézve mindig a legjobb tíz ország között voltunk a rangsorban. Ez a kiemelkedő siker részben a magas részvételi aránynak is köszönhető, hiszen a 29 megrendezett olimpiából mindössze kettőn nem vettünk/vehettünk részt.

Hat legtöbb magyar érmet hozó olimpiai sportág

Az elmúlt évek során stabil növekedés volt a női résztvevők összes résztvevőn belüli arányában. A 2020/21-es olimpia volt az első, ahol szinte 50-50 százalékban képviseltette magát a két nem. Magyarország ebben az évben kicsit jobb volt az olimpiai átlagnál, a magyar indulók 53,1 százaléka nő volt.

Női indulók százalékos aránya résztvevő országok szerint

A következő három olimpia a tervek szerint 2024-ben Párizsban, immáron harmadjára, 2028-ban Los Angelesben harmadjára és 2032-ben Brisbane-ben először kerül megrendezésre.

A 2024-es olimpia megrendezésére Magyarország is pályázott, de a pályázatot végül visszavonták a Momentum Mozgalom által szervezett NOlimpia népszavazási kezdeményezés hatalmas támogatottsága miatt.

Az elmúlt években az olimpia megrendezése egyre kevésbé kifizetődő beruházás az aktuális nyári játékokat tartó országot sújtó hatalmas kiadások, építkezések miatt. A 2020/21-es olimpiára ez hatványozottan igaz, hiszen a világjárvány miatt a sportszámokat zárt kapuk mögött kellett megtartani, nézők nélkül, hatalmas bevételtől esett el ezáltal a szervező ország. A tokiói versenysorozatot eredetileg 7 milliárd dollárból tervezték megvalósítani, a rengeteg változtatás és csúsztatás következtében viszont ez az összeg nagyjából 20 milliárd dollárra nőtt. Egy olimpia megrendezése már csak a stadionok, épületek, infrastruktúra felépítése és jövőbeni fenntartása miatt is hatalmas költségekkel jár. Ezeket a versenyek végeztével a legtöbb esetben elhanyagolják, nem fordítanak pénzt a karbantartásra, így azok az enyészet martalékává válnak. Ugyanerre a sorsra jutottak a 2016-os Rio de Janeiro-i olimpiára megépített stadionok is, amelyek ma már teljesen üresen állnak.

A teljes anyagot az Átlón lehet megnézni, az alábbi linkre kattintva:

MAGYAROK AZ OLIMPIÁN – 125 ÉV SIKEREI SZÁMOKBAN

A négyévente megrendezésre kerülő nyári olimpiai játékok során manapság már több száz ország méretteti meg magát több mint 30 sportágban. Az első modernkori olimpiát 1896-ban, 1503 évvel az utolsó ókori olümpiai játékok után rendezték meg Athénban. 125 évvel később, 2021-ben tartották meg a 32. nyári olimpia játékokat Tokióban, amelyet a koronavírus járvány miatt 2020-ról egy évvel el kellett halasztani. Ugyan ez az első alkalom, hogy egy olimpiát csak elcsúsztattak egy évvel, az évek során a nyári rendezvényt három alkalommal – 1916-ban, 1940-ben és 1944-ben – egyáltalán nem tartották meg. Ennek oka a két világháború volt, így a nyári játékok összesen csak 29 alkalommal kerültek megrendezésre.


Szabó Krisztián – Molnár Tamás

Címlapkép: Magyarok az olimpián – 125 év sikerei számokban

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás