Adatújságírás

Adatból sztori, vagy infografika, vizualizáció - hasznos szájtok, új módszerek, látványos projektek, tippek és trükkök amatőr és profi újságíróknak.

infografika

Az egyetemek közel 40 százaléka foglalkoztat oktatókat fizetés nélkül, több száz tanár érintett

Az egyetemi oktatói fizetésekről, annak alacsony összegéről egyre több szó esik mostanában. Van azonban a kérdésnek egy másik aspektusa is: az alacsony keresetek mellett több felsőoktatási intézményben bevett gyakorlat, hogy a tanárokat díjazás nélkül, egyfajta „társadalmi szerepvállalásként” foglalkoztatják, vagyis úgy, hogy nem kapnak fizetést munkájukért. Megkerestük az összes magyarországi egyetemet, hogy képet kapjunk arról, melyik intézményben milyen arányban fordul elő a jelenség, és arról is kértünk adatokat, hogyan áll össze az egyes iskolák tanári kara. 28 egyetemtől érkezett érdemi válasz, az adatok alapján az egyetemek közel 40%-a foglalkoztat oktatókat ellentételezés nélkül.

Társadalmi célú hirdetés

Van, ahol nem létezik ilyen nyilvántartás

Nemrég megírtuk, hogy a Miskolci Egyetemen 31 egyetemi oktató dolgozik díjazás nélkül, társadalmi szerepvállalásként, és arról is beszámoltunk, hogy a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) szerint ez miért problémás:

Sok oktató ingyen tanít az egyetemeken, de ez több szempontból is problémás

Miskolcon 31, Pécsett több mint 90 egyetemi oktató dolgozik díjazás nélkül, társadalmi szerepvállalásként az egyetemeken. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint…

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a többi felsőoktatási intézményben mi a helyzet, ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk az összes magyarországi egyetemhez. Azokra a kérdésekre szerettünk volna választ kapni, hogy összesen hány fős az egyetem oktatói állománya, ebből mennyi a főállású, illetve megbízási szerződéssel dolgozó „külsős” oktató. Emellett arra vonatkozóan is kértünk információkat, hogy hány olyan tanár van, aki nem részesül díjazásban munkájáért.

Közérdekű adatigénylésre legtöbbször az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használjuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

8 helyről egyáltalán nem kaptunk választ, többszöri felszólításra sem, a Neumann János Egyetem pedig 15 nappal meghosszabbította a két hetes határidőt, arra hivatkozva, hogy az általunk kért adatigénylés teljesítéséhez jelentős terjedelmű munkaügyi és egyéb dokumentumok áttekintése szükséges. A Corvinustól pedig – bár a tanári állományra vonatkozó adatokat megkaptuk – azt a választ kaptuk, hogy nincs nyilvántartásuk arról, hogy hányan dolgoznak ellentételezés nélkül. A legtöbb intézmény azonban gond nélkül válaszolt kérdéseinkre.

Az Átlátszó által megkérdezett 28 egyetemből összesen 11 olyan intézmény volt, ahol ingyen oktató tanárokat is foglalkoztatnak, ami az egyetemek 39,2%-a. A többi hely arról tájékoztatott, hogy minden oktató kap fizetést náluk, ezért a továbbiakban azokkal az egyetemekkel foglalkozunk, ahol ingyen dolgozó oktatók is vannak a tanári karban.

Made with Flourish

Az adatokból kiderül, hogy az említett 11 egyetem közül a legnagyobb tanári karral az ELTE és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rendelkezik, mindkét helyen több mint 2 400 oktató tanít. A legkevesebb oktató a Debreceni Református és Hittudományi Egyetemen (DRHE) van.

A legtöbb helyen többségben vannak a főállású oktatók, akik teljes munkaidőben látják el feladataikat. Ez alól kivétel a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE), ahol nagyjából százzal több a megbízási jogviszonyban lévő oktatók száma.

A legtöbb oktató az ELTE-n dolgozik ingyen

Legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatnak önkéntes munkavégzést, összesen 166-an,

vagyis lényegében az adatok alapján minden ötödik „külsős” tanár, az összes oktató 5,95%-a ellenérték nélkül dolgozik az egyetemen.

Az ELTE mindezt azzal indokolta, hogy az önkéntesség alapja, hogy szoros tudományos-kutatási kapcsolat van az adott személlyel vagy annak szervezetével (munkáltatójával). Hozzátették azt is, hogy abban az esetben is felmerül az önkéntes munkavégzés, ha „egyébként – nem fizetésben mért módon – kölcsönösen előnyös mind az oktató, mind az egyetem számára a kapcsolat”.

Viszonylag magas az ellenérték nélkül dolgozók száma a Pécsi Tudományegyetemen (92), a Szent István Egyetemen (36), illetve a Miskolci és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is (31-31). Voltak azonban olyan intézmények is, ahol a teljes oktatói létszám elenyésző részét, mindössze 1-2 tanárt foglalkoztatnak ellentételezés nélkül.

Érdekesség, hogy amint azt a Miskolci Egyetemről szóló előző cikkünkben említettük, az egyetem kommunikációs vezetője, M. Szűcs Péter megkeresésünkre azt írta: „a levelében felvetett 5 százalékos arányt vitatjuk”, szerintük ugyanis jóval kisebb az ingyen dolgozók aránya az összes oktatóhoz képest. Adatigénylésünkből ugyanakkor kiderül, hogy egészen pontosan 5,34% ez a szám, ugyanis amint írták, 580 munkaviszonyban lévő oktató van összesen az intézményben.

A kapott adatok alapján összesen 403 oktató dolgozik úgy a magyar egyetemeken, hogy nem kap fizetést munkájáért.

Még a nyári diákmunka is jobban megéri

Az egyetemi oktatók azonban akkor sem számíthatnak magas fizetésre, ha nem társadalmi szerepvállalásként, azaz díjazás nélkül dolgoznak. A felsőoktatási oktatók, kutatók bérét ugyanis utoljára 3 évvel ezelőtt, egészen pontosan 2016 és 2018 között  emelték, három lépésben, így összesen 27%-kal nőttek a keresetek.

Azonban ennek ellenére továbbra sem beszélhetünk túlzottan magas összegekről: néhány héttel ezelőtt egy, az ELTE-n tanító egyetemi adjunktus Facebook-posztban számolt be arról, hogy doktori végzettsége, folyamatos kutatói és publikálási kötelezettsége ellenére egyhavi fizetése nem éri el a nettó 200 ezer forintot sem, mindössze 192 ezer forint.

„Nem igazán tudom eldönteni, hogy ez a saját szégyenem kell, hogy legyen (hogy ELTE-n tanítok) vagy inkább a magyar társadalom szégyene, hogy „ennyire (meg)becsüli” az egyetemi oktatókat” írja.

A fiatalabb oktatók órabére pedig még ennél is alacsonyabb  az Eduline írta meg idén februárban, hogy egy nyelvvizsgával, folyamatban lévő vagy lezárt doktori tanulmányokkal rendelkező egyetemi tanársegéd óránként körülbelül 800 forintot vihet haza, így még a 150 ezret sem éri el nettó jövedelme.

Ez az összeg nemcsak a diplomával rendelkezők átlagos órabérétől marad el, gyakorlatilag még egy nyári diákmunkával is többet lehet ennél keresni.

A 2018-as bértábla alapján egyébként az 1 500 forintos órabér csak az egyetemi docenseknek és az egyetemi tanároknak jár, míg a KSH által idén áprilisban mért bruttó 440 ezer forintos átlagbért csak a habilitált (a PhD-fokozatot követő címet megszerző) egyetemi docensek érik el.

Az egyetemi oktatók munkatapasztalatuk (vagyis a pozíciójukban eltöltött évek) alapján különböző fizetési kategóriákba esnek. Jelen esetben mindenhol az első fizetési kategóriát vizsgáltuk, kivéve a tanársegédeket, ahol ez a kategória a gyakornoki státusznak felelt meg.

A kormány szerint a modellváltás a megoldás

A kormány az oktatók alacsony fizetését rendre az egyetemek gazdasági helyzetével indokolja, amelyre szerintük megoldást nyújthat a sokat vitatott modellváltás, azaz hogy az állami intézmények alapítványi fenntartásba kerülnek. 2008-ban egyébként a Fidesz által kezdeményezett népszavazás is érintette az egyetemeket, az egyik kérdés ugyanis a tandíjak eltörlésére vonatkozott, amivel a válaszadók 82,22%-a egyet is értett.

A struktúraváltás két éve, 2019-ben kezdődött a Budapesti Corvinus Egyetemmel, majd az SZFE nagy tiltakozást kiváltó átszervezésével folytatódott. Később újabb egyetemek kerültek sorra, így végül a 64 magyar felsőoktatási intézményből (illetve 38 egyetemből) mindössze öt marad állami kézben: a BME, az ELTE, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Képzőművészeti Egyetem, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).

Májusban egyébként Stumpf István a Magyar Nemzetnek adott interjújában kifejtette, hogy szeptembertől jöhet a 15%-os emelés, majd négy hónap múlva, 2022 elejétől újabb 15%-os emelést fognak kapni az egyetemi dolgozók. A felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos szavai alapján a béremelés nemcsak a modellváltó felsőoktatási intézményeknek jár majd, hanem az összes egyetemnek. Egyelőre azonban további információ nem érhető el az ígért béremelésről.

Nemrég számoltunk be arról, hogy kiszivárogtató platformot indítunk az Akadémiai Dolgozók Fórumával (ADF) közösen, hogy nyomon követhessük az állami támogatások útját az egyetemeken, illetve a tudomány szférában, a kutatási hálózatban is.

TudoLeaks: kiszivárogtató platformot indítunk az Akadémiai Dolgozók Fórumával a tudományos szférának | atlatszo.hu

Ha egy egyetemi munkatárs azt tapasztalja, hogy az egyetemhez érkező forrásokat rendkívül kedvező feltételek mellett adják oda egy alvállalkozónak, akkor ezt be tudja jelenteni. Fontosnak tartjuk, hogy az egyetemen dolgozók eleve ne menjenek bele korrupt ügyekbe. A munkatársaknak van egy reputációjuk, amit nem szeretnének elveszíteni sem külföldön, sem Magyarországon.

Szopkó Zita

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás