infografika

Egymillióval csökkenhet Magyarország lakossága az évszázad második felére

Június végén jelent meg az Eurostat 2021-es népességváltozással foglalkozó kiadványa. Az adatokból jól látszik, hogy Magyarország sok szempontból nem teljesít jól, a születéskor várható élettartam például hét évvel alacsonyabb, mint a svédeknél vagy spanyoloknál. Az előrejelzések szerint pedig 2080-ra egymillióval lesz kevesebb az ország népessége, mint jelenleg.

Az Eurostat a népesedési világnap (július 11) alkalmából adta ki az Európa demográfiai helyzete (Demography of Europe) című interaktív kiadványát, amely részletesen bemutatja a népesség változását az elmúlt közel 20 év alatt, de a következő évtizedekre is mutat előrejelzéseket.

A kiadvány négy részből áll: elsőként a népesség összetételéről, majd annak változásáról olvashatunk, ahol a koronavírus-járvány hatásai is említésre kerülnek. Ezt követően a bevándorlás-kivándorlás alakulását ismerhetjük meg, de a város-vidék különbségeiről is találhatunk izgalmas információkat. Az utolsó rész pedig a családokra, házasságkötésekre fókuszál.

A kiadványból kiderül, hogy idén január 1-jén 447 millió ember élt az Európai Unióban, a legnépesebb tagállam Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország volt, amelyek lakossága az EU össznépességének kétharmadát tette ki.

Az elmúlt évek során a népesség folyamatosan növekedett, 2001 és 2020 között például 18 millióval.  Ezzel egy időben a népsűrűség, azaz az egy négyzetkilométerre jutó emberek száma is nőtt, 2019-ben az átlag 109 fő/km² volt. (Magyarországon ez a szám nem sokkal az átlag alatt van, 107,1 fő/km².)

A népességnövekedés azonban 2020-ban megállt: az elmúlt egy évben 312 ezerrel csökkent a tagállamok lakossága. A legnagyobb visszaesés Olaszországban, Romániában és Lengyelországban volt megfigyelhető.

Elöregedő társadalom

Bár az EU teljes népessége nőtt az elmúlt két évtized során, ez nem minden tagállam esetében volt így. Többek között hazánk is kilóg a sorból: 2001 óta ugyanis folyamatosan csökken a népesség, mintegy 500 ezerrel vagyunk most kevesebben, mint 20 évvel ezelőtt.

A népesség elöregedése azonban nemcsak hazánkat jellemzi, ez a jelenség uniós szinten is megfigyelhető. Az adatok alapján a tavalyi évben a teljes uniós lakosság 21%-a 65 éves vagy annál idősebb volt, ez az arány 2001-ben még csak 16% volt, ami öt százalékpontos növekedést jelent. A 80 év felettieknél még feltűnőbb a változás, majdnem megduplázódott a számuk a teljes népességhez viszonyítva.

Magyarországon még szembetűnőbb ez a tendencia, 2001-ben az EU-s átlaggal egy szinten álltunk, mostanra a teljes lakosság 15,4%-a 65 év feletti.

A 65 éves és idősebbek aránya Olaszországban (23%), Görögországban, Finnországban, Portugáliában, Németországban és Bulgáriában (22%) volt a legmagasabb, míg Írországban (14%) és Luxemburgban (15%) a legalacsonyabb. Ezzel egy időben pedig a teljes lakosságot tekintve egyre kevesebben vannak a 20 év alatti fiatalok.

A népesség medián életkora (az a statisztikai középérték, amely egy vizsgált csoportot két egyenlő részre oszt) hat évvel nőtt közel két évtized alatt: 2001-ben 38 év volt, 2020-ra pedig 44 évig kúszott fel.

A legmagasabb medián életkort 2020-ban Olaszországban (47 év), Németországban és Portugáliában (46 év), Bulgáriában és Görögországban (45 év) mérték, a legalacsonyabb pedig Cipruson és Írországban (38 év), valamint Luxemburgban és Máltán (40 év) volt. Magyarország valamivel az EU-s átlag alatt helyezkedik el a 43,3 évvel.

Az Eurostat előrejelzései szerint a következő 60 évben tovább folytatódhat a lakosság elöregedése, 2080-ra ugyanis várhatóan 30 millióval fog csökkeni az EU lakossága.

Ez igaz Magyarország esetében is:

a jelenlegi 9,7 milliós lakosság 8,8-ra csökkenhet, azaz közel 1 millió magyarral lehet kevesebb 60 év múlva, mint jelenleg.

A 9 milliós határt 2065 környékén léphetjük át.

Ez a folyamat korántsem csak az Európai Unióban figyelhető meg. Nemrég egy kutatás alapján bemutattuk, hogyan fog alakulni a lakosság a század végére:

Közép-Európa lakossága megfeleződhet a század végére

Kínában épp most döntöttek úgy, hogy engedélyezik a harmadik gyerek vállalását, de a népesség kérdése a legtöbb országban meghatározó. A túlnépesedés vagy a népesség elöregedésének problémája mindenhol jelen van, különböző szabályozásokkal vagy támogatásokkal igyekeznek az államok befolyásolni a születések számát.

A koronavírus hatásai is érezhetők

A problémához az is hozzájárul, hogy míg a születések száma csökken (2001-ben 4,4 millió élveszületést regisztráltak az Európai Unióban, tavaly már csak 4 milliót), a halálozások száma jelentősen nőtt. Ez persze a közelmúltban a koronavírus-járvánnyal is magyarázható, 2001-ben 4,2 millió haláleset volt az EU-ban, 2020-ban pedig 5,2 millió, ami az elmúlt öt év legmagasabb számát jelenti.  A halálozási ráta szempontjából Magyarország egyébként bőven az EU-s átlag (11,6) felett teljesített.

Mindössze hat ország ért el rosszabb eredményt a tagállamok közül, mint mi: itthon 14,5 haláleset jutott ezer főre a tavalyi évben.

A halálozások szempontjából uniós szinten sem zártunk jó évet tavaly, hiszen mintegy 550 000-rel többen haltak meg a 2016-2019 évek átlagához képest. A többlethalálozás szempontjából két jelentősebb csúcs volt: a járvány első hulláma alatt 2020. március-május közötti időszak, amikor a 2016–2019-es évek átlagánál 25%-kal több halálesetet regisztráltak az EU országaiban.  Illetve a második hullám alatt az októbertől decemberig tartó időszak, ami már 40%-os növekedéssel járt.

A többlethalálozás, illetve a koronavírus-járvány összefüggéseivel nemrég mi is részletesen foglalkoztunk cikkünkben:

Hány tényleges áldozata volt a koronavírusnak Magyarországon? Infografikák

A halálozási adatok alakulását folyamatos vita kíséri, a kormány kritikusai a hivatalos kimutatások alapján azt hangsúlyozzák, hogy rekordmagas az elhunytak száma, és listavezetők vagyunk ebben a szomorú rangsorban.

A várható élettartam nálunk a legalacsonyabb

Az elöregedő társadalom egyik oka, hogy a várható élettartam folyamatosan növekszik, vagyis egyre tovább él a lakosság. 2002-ben az EU-ban a születéskor várható élettartam 77,6 év volt, ez az érték 2019-re 81,3 évre nőtt.

A COVID19 járványt követően azonban becslések szerint 2020-ban a várható élettartam minden tagállamban csökkent, kivéve Dániát és Finnországot, ahol minimálisan növekedett, illetve Ciprust és Lettországot, ahol nem történt változás.

Ha a születéskor várható élettartamot hasonlítjuk össze a tagállamokban, akkor Magyarországon nem túl rózsás a helyzet. Becslések szerint a tavalyi évben ez a szám Máltán, Spanyolországban, Olaszországban és Svédországban, Cipruson és Franciaországban volt a legmagasabb:  mind a hat országban átlagosan 82 évnél tovább élnek az emberek. Ezzel szemben Bulgáriában (73,6 év), Romániában (74,2 év), Litvániában (75,1 év), Lettországban és Magyarországon (mindkettő 75,7 év) a legalacsonyabb, születéskor várható élettartam.

Vagyis nagyon nem mindegy, hogy ki hová születik, a magyarok ugyanis majdnem 7 évvel élnek rövidebb ideig, mint a svédek, spanyolok vagy éppen olaszok.

A nők pedig még szerencsésebb helyzetben vannak, átlagosan 5,5 évvel élnek tovább, mint a férfiak. Hazánkban egyébként még ennél is nagyobb a különbség a két nem várható élettartama között, majdnem 7 év.

A gyermekvállalás és a házasság kitolódik

Érdekesség, hogy az adatok szerint 2020. január 1-jén 219 millió férfi és 229 millió nő élt az EU-ban. Ez azt jelenti, hogy 100 férfira 104,7 nő jutott. Hazánkban ez a szám kicsivel magasabb, a nők 8,7%-kal vannak többek, mint a férfiak.

A nemek kapcsán a házasságkötések számát és a gyermekvállalást is érdemes megemlíteni, hiszen mindkettő időpontja kitolódott az elmúlt évek során. Hazánkban 20 éve például a nők jellemzően 25,2, a férfiak 28,2 éves korban házasodtak (először), ma már jóval később, a férfiak átlagosan 32,4, a nők pedig 29,6 évesen döntenek úgy, hogy hivatalosan is megállapodnak valaki mellett.

A gyermekvállalás kapcsán is hasonló tendencia figyelhető meg: 2013-ban a nők átlagéletkora első gyermekük születésekor 28,8 volt; 2019-re viszont már elérte a 29,4 évet, 7 tagállamban pedig 30 éves kort is meghaladta, de a statisztika szerint egyre emelkedik a 40 év feletti édesanyák száma is. Magyarországon valamivel hamarabb, 28 éves kor körül vállalják első gyermeküket a nők, de a 40. életévük elteltével szülő nők száma majdnem négyszer annyi, mint 2001-ben.

Ezzel egyidőben a válási arány ingadozó volt az Unióban: két éve például 1,8 válás jutott ezer főre. A dobogó tetején Lettország, Litvánia és Luxemburg áll, mindhárom országban átlagosan 3,1 válás jut ezer főre, Írországban és Máltán azonban csak 0,7. Magyarország nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el, két éve nálunk is 1,8 volt ez a szám, de hosszú utat tettünk meg idáig: 2001-ben még az átlagosnál rosszabb volt a helyzet, 100 főre 2,4 válás jutott.

Nőtt a bevándorlás, de egyre többen hagyják el a hazájukat

A 2010 és 2019 közötti időszakban Olaszország kivételével valamennyi tagállamban nőtt a bevándorlás, ami valamennyire magyarázza a növekvő népességet is. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a bevándorláshoz az Eurostat a külföldi (az EU-n belülről és kívülről érkező) állampolgárok mellett a származási országukba visszatérő állampolgárokat is beleszámolta. A legtöbb bevándorló Németországba érkezett, több mint 880 ezer fő, ami az összes bevándorlók 21%-át teszi ki. Összehasonlításképp: Magyarországra ennél jóval kevesebben érkeztek, mindössze 88 ezren, de még így is háromszorosára nőtt a migráció 2010-hez képest.

Ráadásul egyre többen döntöttek úgy, hogy elhagyják hazájukat: a kivándorlás 20 tagállamban nőtt, a legnagyobb mértékben Cipruson, Magyarországon, Horvátországban, Észtországban és Bulgáriában. Tavalyi adatok szerint összesen 373 400 magyar költözött egy másik EU-s országba. A románok közül élnek legtöbben, több mint 3 millióan a szülőföldjüktől távoli uniós országban, Máltáról mindössze alig 4 ezer ember költözött máshová.

Nőtt az uniós állampolgárságot szerzők száma is: legnagyobb arányban marokkóiak, albánok és britek, míg magyar állampolgárságot főleg románok, szlovákok, illetve ukránok szereztek.

A fiataloknál népszerűbb a városi élet, de a termékenységnek nem tesz jót

Arra vonatkozóan is találni statisztikát az Eurostat kiadványában, hogy hogyan oszlik meg a városban, vagy vidéken élők aránya az egyes tagállamokban. Általánosságban elmondható, hogy a munkaképes korú (2064 éves) népesség aránya a városi területeken magasabb volt az arány (60%) az idősebb, nyugdíjas korosztály (6579 évesek) esetében azonban éppen fordított volt a minta.

A lakóhely pedig a termékenységi rátára is hatással van: az egy nőre jutó születések száma a városokban jellemzően alacsonyabb, mint a vidéki területeken. A legnagyobb különbség pedig éppen nálunk volt megfigyelhető, ugyanis Magyarországon a városokban 1,19 születés jut átlagosan egy nőre, ezzel szemben vidéken ez a szám 1,67.

A teljes kiadvány itt érhető el angol nyelven, az interaktív verzió pedig itt nézhető végig.

Szopkó Zita

Címlapkép: Az EU és Magyarország népességének változása az Eurostat becslései alapján.

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás