Adatújságírás

Adatból sztori, vagy infografika, vizualizáció - hasznos szájtok, új módszerek, látványos projektek, tippek és trükkök amatőr és profi újságíróknak.

koronavírus

Elballagtak. Búcsú az Operatív Törzstől – számokban

2021. május 25-én az Operatív Törzs bejelentette, hogy a járvány harmadik hullámának lecsengésével búcsút inthetünk a napi sajtótájékoztatóknak is. A koronavírus elleni védekezésért felelős szerv ugyanis „már csak készültségi fokozatban működik tovább”, ezt követően ritkábban hallhatunk a járványügyi adatokról. Az eddigi sajtótájékoztatók alapján megvizsgáltuk, hogy kik voltak a leggyakrabban visszatérő szereplők, és azt is megnéztük, kik beszéltek a leghosszabb, illetve a legkevesebb ideig. Emellett arról is gyűjtöttünk adatot, hogy mennyien követték a napi tájékoztatókat.

A Koronavírus-fertőzés Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzset a járvány első hullámában hozták létre, az első ülésre január 31-én került sor. Vezetői Pintér Sándor belügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós, a tagok között megtalálható, az országos tisztifőorvos mellett,

  • a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által kijelölt államtitkár,
  • a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter által kijelölt államtitkár,
  • a külpolitikáért felelős miniszter által kijelölt államtitkár,
  • a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt államtitkár,
  • az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt államtitkár,
  • a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium közbiztonsági főigazgatója,
  • az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője

Az első, járványhelyzettel kapcsolatos sajtótájékoztatót 2020. február 26-án tartották meg, ekkor még Gulyás Gergely (Miniszterelnökséget vezető miniszter), Kásler Miklós és Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője mondta el a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb információkat. A mai formájában ismert, napi rendszerességű tájékoztatók március 5-én kezdődtek, a Müller Cecília/Galgóczi Ágnes, illetve Kiss Róbert/Gál Kristóf nevével fémjelzett bejelentkezések azonban csak később kerültek bevezetésre.

Müller Cecília több mint 50 órát beszélt

Megnéztük az összes eddigi sajtótájékoztatót és kigyűjtöttük, hogy 2020. február 26, illetve 2021. május 21. között kik voltak gyakori vendégei az Operatív Törzs sajtótájékoztatóinak, továbbá azt is összeszámoltuk, hogy ki mennyit beszélt ezalatt a több mint egy év alatt.

A hétköznapokon megtartott tájékoztatásokban mindössze egy nagyobb szünet volt, június és szeptember között. A járvány első hullámának lecsengésével, a veszélyhelyzet megszüntetése után ugyanis a mostani döntéshez hasonlóan akkor is beszüntették a rendszeres bejelentkezést.

Az első helyezett valószínűleg nem meglepő módon Müller Cecília országos tisztifőorvosé, aki a sajtótájékoztatók leggyakoribb szereplője volt: összesen 219 alkalommal lehetett látni személyesen, majd március közepétől a képernyőn keresztül.

Őt Kiss Róbert, az Operatív Törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese (195), majd Gál Kristóf, az ORFK szóvivője (174) követi. A dobogóra felfér Lakatos Tibor, az Operatív Törzs ügyeleti központjának vezetője (39); Galgóczi Ágnes, az NNK járványügyi osztályvezetője (31); György István államtitkár, az oltási munkacsoport vezetője (27); és Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár is (21).

Az Operatív Törzs sajtótájékoztatók top 10 megszólalói a megszólalások száma és a megszólalások hossza szerint 

A legrövidebb megszólalás mindössze 25 másodperc volt

Müller Cecília nemcsak egyik főszereplője volt a sajtótájékoztatóknak, beszédeinek időtartamával is kiemelkedik a többiek közül, ugyanis az összes megtartott sajtótájékoztató 57 százalékában ő beszélt.

Az országos tisztifőorvos ugyanis összesen 50 órán át ismertette a járványügyi adatokat, ami több mint háromszorosa az őt követő Kiss Róbert beszédidejének (15 óra), ez utóbbi általában a korlátozások megszegése miatt indított rendőri intézkedésekről beszélt.

Az Operatív Törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese után György István következett, 4,5 órával. Az államtitkár szerepe változott az idő előrehaladtával: eleinte a tömeges tesztelésekről adott tájékoztatást, később azonban az oltási munkacsoport vezetőjeként az oltási program előrehaladását ismertette.

Őt az Operatív Törzs ügyeleti központjának vezetője, Lakatos Tibor követte, aki azonban főleg a járvány első hulláma alatt tűnt fel a sajtótájékoztatókon, az Operatív Törzs szeptemberi visszatérése óta őt nem lehetett látni. Érdemes még megemlíteni Maruzsa Zoltánt, akit közel 3 órán át láthattunk a tájékoztatókon, főleg az érettségi, illetve az iskolák bezárása, majd újranyitása kapcsán. Gál Kristóf, az ORFK szóvivője alig egy perccel maradt le mögötte, ám az ő megszólalásainak nagy részét a többi szereplő felkonferálása tette ki.

Az országos tisztifőorvost időnként helyettesítő Galgóczi Ágnes összesített megszólalásai nem érték el a két órát sem – ezt azonban némileg magyarázza, hogy az általa tartott sajtótájékoztatók jellemzően jóval rövidebbek voltak, mint amikor Müller Cecília szólalt fel.

Több mint fél órán keresztül hallgathattuk Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert, Kásler Miklóst, Gulyás Gergelyt, Szlávik Jánost, valamint Schanda Tamás ITM minisztert is.

Abban azonban nagy különbségek voltak, hogy ki mennyi ideig beszélt egyhuzamban. A maratoni hosszúságú beszédek jellemzően a tisztifőorvos asszonyhoz voltak köthetőek, nem is olyan régen, 2021. március utolsó napján például 21 perc 47 másodpercen át ismertette a legfrissebb járványügyi adatokat.  A legszűkszavúbb Kiss Róbert volt: idén május 17-én 25 másodperc alatt sikerült elsorolnia, hogy milyen rendőri intézkedésekre került sor az azt megelőző 24 órában.

Az Operatív Törzs szereplői beszédidejük alapján 

Szlávik János a legnépszerűbb, de Müller Cecília a legismertebb

Azt is megnéztük, hogyan változott az érdeklődés az Operatív Törzs mondandóját tekintve. Bár a sajtótájékoztatókat felöltötték Facebookra is, illetve a köztévén is rendszeresen leadták, mi most kizárólag a Youtube megtekintések számát vizsgáltuk. Ezekből az látszik, hogy az induláskor nagy volt az érdeklődés – aminek oka volt az is, hogy keveset tudtunk még a járványról, így mindenki szeretett volna megbízható információhoz jutni – tavaly márciusban a 15–35 ezres nézettség sem volt ritka, a legmagasabb, több mint 50 ezres nézettséget egy tavaly március 19-i sajtótájékoztató érte el.

Az idő előrehaladtával azonban jelentősen csökkent az emberek érdeklődése, a közelmúltban átlagosan 1–2 ezres megtekintés volt a videókon. A legrosszabb eredményt a december 14-i sajtótájékoztató produkálta, mindössze 630-an voltak rá kíváncsiak a Youtube-on.

Az Operatív Törzs sajtótájékoztatóinak megtekintése a Youtube-on 

Másik lehetséges magyarázat, hogy a hirtelen bezártsággal a tévé vagy laptop előtt töltött idő is növekedett, a felnőttek átlagosan 12–16%-kal több időt töltöttek a televízió előtt, mint a lezárások előtt. Az NMHH internezetési szokásokat vizsgáló júliusi kutatásából pedig kiderül, hogy az internezetéssel töltött idő is növekedett. Az Operatív Törzs tájékoztatóit a megkérdezettek 52%-a minden nap, 28%-uk 2-3 naponta figyelemmel kísérte.

A kutatásból az is kiderül, hogy az emberek többsége Müller Cecíliához köti az Operatív Törzs tevékenységét, őt Lakatos Tibor, majd Szlávik János követi. Az azonban már érdekesebb, hogy a válaszadók mégsem az országos tisztifőorvossal rokonszenveztek leginkább: a 0–100-ig terjedő skálán a legmagasabb pontot (87-et) a Dél-Pesti Centrumkórház infektológus főorvosa kapta, vagyis ő a legrokonszenvesebb a három szakértő közül. Utána 79 ponttal a rendvédelmet képviselő Lakatos Tibor következett.

Müller Cecília csak a dobogó harmadik helyére fért fel, 74 pontos értékeléssel.

Az Operatív Törzs sajtótájékoztatóinak arcképcsarnoka (teljes méretért kattints a képre)

Sajtótájékoztató a sajtó képviselői nélkül

Az Operatív Törzs online sajtótájékoztatóival kapcsolatban rendszeresen felmerülő kritika volt, hogy pont eredeti funkcióját nem sikerül beteljesítenie, tekintve, hogy újságírók nélkül tartották meg őket. 2020. március 20-tól kezdve ugyanis az élő adásról áttértek az online tájékoztatókra, ami azzal járt, hogy jellemzően egy-két előre beküldött, így erősen szelektált újságírói kérdést olvastak csak be, sok független lap pedig hiába próbálkozott azzal, hogy választ kapjon.

Az információhiány miatt 2021 március végén 28 szerkesztőség – köztük az Átlátszó is – nyílt levélben fordult a döntéshozókhoz, amelyben az egészségügyi cenzúra felszámolását kérték. A követelések között szerepelt az is, hogy az Operatív Törzs által tartott tájékoztatókat valóban a sajtó jelenlétében tartsák meg, így lenne esély a valódi tájékoztatásra.

Korábbi cikkeinkben mi is részletesen bemutattuk, hogy pontosan mi is a probléma a járványügyi tájékoztatással. Megnéztük például, hogy régiós összehasonlításban mennyire állja meg a helyét a magyar koronavirus.gov.hu oldal. Az oldalon megjelenő híreket is elemeztük, amelyből egyértelműen látszik az a tendencia, hogy az eredetileg objektív tájékoztatásra szolgáló oldalon hogyan válik egyre hangsúlyosabbá a kormányzati propaganda:

Brüsszelezik, az ellenzéket szidja, a kormányt fényezi a hivatalos magyar járványügyi portál

Kigyűjtöttük, majd elemeztük a járványügyi tájékoztató oldal összes, november 14. és március 31. közötti bejegyzését. Az eredmény az őszi, tehát fél évvel korábbi kísérletünk fényében nem hozott sok meglepetést, azonban az világosan látszik, hogyan válik egyre inkább a kormány szócsövévé az eredetileg vírushelyzettel kapcsolatos tájékoztatásra szolgáló oldal.

Szabó Krisztián – Szopkó Zita

Címlapkép: az Operatív Törzs sajtótájékoztatók arcképcsarnoka

Megosztás