Bezárás
koronavírus

Magyarország lassan elveszti előkelő helyét az európai első adagos oltási ranglistán

Jó eséllyel a harmadik hullám utolsó heteiben járunk Magyarországon, a járvány legfontosabb mutatói, a fertőzöttek, a kórházi ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők, valamint az elhunytak száma tartósan csökken. 2021. május 22-én elértük az ötmillió első oltottat, amivel számos, hónapokig fenntartott korlátozást vontak vissza, többek között a kijárási tilalmat és a köztereken való maszkviselési kötelezettséget. Az EU-s tagállamokhoz mért átoltottsági előnyünket viszont hamar elveszíthetjük, hogyha nem sikerül újabb löketet adni az egyre inkább lassuló oltási tervnek. Heti összefoglalónk.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Itt a vége, fuss el véle

2021. május 22-én Orbán Viktor Facebook-videóban jelentette be, hogy elértük az ötmillió első oltottat, amihez számos jelentős korlátozás kivezetését is kötötték, többek között a kijárási tilalom és a közterületen kötelező maszkviselés visszavonását. A videóban a miniszterelnök arra kérte az oltás lehetőségével még nem élő polgárokat, hogy az eredmények megőrzése érdekébenoltassák be magukat. A miniszterelnök egyidejűleg több dolgot is érthetett ezalatt: egyrészt a járványügyi adatok valóban nagyon kedvezően csökkennek, és ezeket érdemes lenne továbbra is alacsonyan tartani, hiszen az új fertőzöttek száma hatodik napja 500 alatti volt, az aktív fertőzöttek száma május 26-án 100 ezer alá csökkent, de az elhunytak száma is tartósan csökken (a hétnapos átlag május 28-án 36 fő). Másrészt jelenthette az EU-ban az első adagos átoltottsággal szerzett kedvező helyünket is, tekintve, hogy már március eleje óta másodikok vagyunk (az első Málta).


Made with Flourish

A magyar oltási terv állása

Az oltási terv viszont úgy tűnik valóban jelentős lassulásnak indult az ötmilliós határ elérése után – erről Gulyás Gergely beszélt a 2021. május 20-i Kormányinfón: „Talán 5,5, ha nagyon optimisták vagyunk, 6 millió oltásig még el tudunk jutni”. Ez nagyrészt abból fakad, hogy egyre kevesebb az új oltásra regisztráló állampolgár: jelenleg 5 millió 203 ezer az összes regisztráltak száma, amiből május 28-ig 5 084 642-en már megkapták az első adagot.

Az oltási terv lassulása látszik az oltottak számának heti összesítésében is: a 2021. 20. héten a korábbi két héthez képest jelentősen több oltott volt (az ötmillió oltott is ezen a héten lett meg), a 21. héten (a hétvége nélkül) viszont csak annyi volt az új első oltott, mint 2021. január végén (78 960 fő). Jó hír viszont, hogy a második oltások száma továbbra is magas, vagyis nő azon állampolgárok száma, akik már mindkét védőoltásukat megkapták. Számuk május 28-án 3 445 557 fő.

Made with Flourish

Beadott oltások száma heti bontásban Magyarországon

Ha a miniszterelnök által megemlített megőrzendő eredmények alatt Magyarország EU-s előnyét értjük, akkor a jelenlegi oltási sebesség mellett nem sokáig leszünk a második helyen. Az ECDC adatbázisának 2021. 20. heti adatait tartalmazó frissítéséből ugyanis kiderül, hogy hazánk kezdeti előnye az első adagos átoltottságban mostanra kezdett eltűnni, már Finnország (51,13%) és Németország (48,2%) is megközelíti a magyar átoltottságot (52,03%), de a szomszédos Ausztriában is mindössze 6 százalék körüli az elmaradás.

Ha nem sikerül felpezsdíteni az oltási tervet, akkor néhány hét múlva Finnország és Németország is megelőzhet minket az „átoltottsági versenyben”.

A többi EU-s tagállam feltörése azt is mutatja, hogy az Unión belül több országban is megoldható volt a lakosság közel azonos arányú első adagos beoltása csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott vakcinákra hagyatkozva.

Made with Flourish

Átoltottság első és második adaggal az EU-s tagállamokban

A keleti vakcináknak köszönhető viszonylagos előnyünkről az alábbi cikkben írtunk először 2021. március végén:

Kétszer annyi vakcinával sincs kiugró előnyünk oltottak terén az uniós tagállamokhoz képest

A magyar kormány az oltási kampány során előszeretettel hangsúlyozza, hogy hazánk átoltottság terén a második az EU-ban, viszont ez csak a keleti oltóanyag-beszerzéseknek köszönhető, hiszen a nyugati beszállításokból lassan jön kevés vakcina. Átoltottságban tényleg a másodikok vagyunk és ez részben a keleti oltóanyag-beszerzések miatt van így. Viszont az EU-s összehasonlításból kiderül, hogy az egyes tagállamok közel azonos számú uniós oltóanyagot kaptak, és ezen a téren Magyarország is a rangsor első negyedében helyezkedik el. Emellett a keleti vakcinák kötelező, több hétig elhúzódó bevizsgáltatása akár lassíthatja is az oltási tervet, hiszen azokat nem a nyugati oltóanyagok mellett, hanem azok helyett használjuk. Ha ez nem így lenne, akkor az uniós átoltottsági lista élén állnánk és a felhasznált vakcinák terén se lennénk a rangsor alsó harmadában.

Kövesse a járvány hazai és nemzetközi adatait a naponta frissülő, megújult Koronamonitor oldalunkon:

KORONAMONITOR – Naponta többször frissülő grafikonok és térképek a koronavírus magyarországi helyzetéről


Szabó Krisztián

2021. május 31. Módszertani hibán alapuló félreértelmezés korrigálása:

Az alábbi heti összefoglalóra kettő olvasói visszajelzés érkezett, ami rávilágított olyan módszertani pontatlanságokra, amelyek felett korábban átsiklott a figyelmünk. Nevezetesen, a teljes lakosságra és a 18 év feletti lakosságra vonatkozó átoltottság helyes százalékos számítása.

A magyar járványügyi kormányzati oldalon időközönként közölt százalékos (első adagos) átoltottsági érték minden alkalommal a teljes magyar lakosságra arányosított volt (ami az Eurostat adatbázisa szerint 2020-ban 9 772 756 fő volt). Az EU-s átoltottságot bemutató diagramon Magyarország ez alapján lett kiszámítva a pontosabb érték érdekében. Viszont – és erre világítottak rá az olvasói visszajelzések is – az ECDC vakcinációs, heti frissítésű adatbázisában a lakossági értékek nem a teljes lakosságra, hanem a 18 évnél idősebb lakosságra vonatkoztak. Így az ECDC százalékértékei Magyarországra a magyar kormány által hangoztatott értéknél magasabb is volt. Ettől függetlenül a két érték (a magyar kormány átoltottsági száma, és az ECDC átoltottsági értékei) nem ugyanazt a lakosságszámot veszik alapul, emiatt nem is értelmezhetők egymással.

A helyes kimutatás így viszont két diagram alkalmazását igényli: az egyik a 18 évnél idősebb lakosságra, a másik a teljes lakosságra arányosítja az átoltottságot. A teljes lakossági értékek az Eurostat adatbázisából származnak. A helyes diagram alább látható, a gombokkal lehet váltani a két érték között.

Made with Flourish

Átoltottság első és második adaggal az EU-s tagállamokban 

Ez alapján a fenti cikkben állított pár százalékos eltérés Magyarország és Finnország (és Németország) között természetesen nem helyes, Magyarország jelenleg viszonylag stabilan továbbra is második első adagos átoltottság terén, mind a teljes lakosságon, mind a 18 évnél idősebb lakosságon belül. A félreértésért az olvasók elnézését kérem.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom