Adatújságírás

Adatból sztori, vagy infografika, vizualizáció - hasznos szájtok, új módszerek, látványos projektek, tippek és trükkök amatőr és profi újságíróknak.

adatvizualizáció

Egy év alatt harmadával nőtt az államilag támogatott kibertámadások száma

Egy amerikai olajvezeték irányította rá újra figyelmet a kibertámadásokra. Ahogy az orosz állam szerepére is e téren. Górcső alá vettük az államilag támogatott kiberhadviselést.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

Kibertámadás miatt egy héttel ezelőtt leállították egy olajvezeték működését, amely az Egyesült Államok keleti partjának felét látta el üzemanyaggal.  A Colonial Pipeline nevű csatornától múlt szerdán száz gigabyte érzékeny adatot loptak el és a zsarolók pénzt követeltek azért cserébe, hogy ne hozzák nyilvánosságra azokat. A támadás mögött a tapasztalt hackerekből álló DarkSide nevű csoport áll, amelynek elsődleges célja látszólag a pénzszerzés. Állítólag nem számítottak arra, hogy támadásuk nyomán nemzetbiztonsági okokból lezárják a csatornát. Apolitikusként írják le magukat, állítják, hogy ezután nagyobb figyelmet fognak fordítani arra, hogy ne okozzanak a mostanihoz hasonló társadalmi problémákat. Mindezek ellenére nincs kizárva, hogy az orosz állam áll mögöttük. Zsarolóvírusuk Oroszországba lokalizálható, és előző projektjeiket megvizsgálva kiderül, hogy még soha nem támadtak a posztszovjet országok cégeire. 

Nem lenne újkeletű dolog, ha kiderülne, hogy Oroszország áll a történések hátterében, nemrég ugyanis fény derült rá, hogy az amerikai választások környékén orosz hackerek becslések szerint körülbelül 250 cég és szövetségi ügynökség hálózatait törték fel. Azonban nem csak az oroszok ilyen buzgók kibertámadások tekintetében, 2005 óta harmincnégy országról feltételezhető, hogy követett már el hasonló akciót. Oroszországnak a képzeletbeli ranglétrán csak második hely jutott, őket követi Irán, a dobogó első helye viszont Kínát illeti.  2020-ban harmadával nőtt a megfigyelt kibertámadások száma a korábbi évhez képest. Irán húsz, Oroszország huszonhárom, Kína pedig harmincnyolc támadásért tehető felelőssé. Utánuk következik Észak-Korea (17), Vietnam (6) Szaúd-Arábia (3) és az Egyesült Államok (2).

Bár az esetek megfigyelése, titkos formájuk miatt eleve nehézkes, valamint az elkövető csoportok kormányokhoz kötése sem mindig egyszerű, teljesen egyértelműen látszik az adatokból, hogy az elmúlt másfél évtizedben legalább megtízszereződött a kormányok által szponzorált támadások száma. A nagyhatalmak konfliktusai bizonyos értelemben átkerültek a csatatérről az online térbe. A legveszélyesebb fegyver a tudás, az adatalapú társadalomban a gigabyte formájában tárolt információnak van talán a legnagyobb értéke. 

Szémann Tamás – Szabó Hédi

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

 

Megosztás