singular post

koronavírus

Itt megtudhatja, kiket veszélyeztetett leginkább a járvány – összeállításunk az alapbetegségekről

Magyarországon eddig több mint 28 ezer áldozatot követelt a koronavírus-járvány. A hivatalos járványügyi tájékoztató oldal szerint a legtöbbüknek volt valamilyen alapbetegsége. Elemeztük az elhunytakról közzétett adatokat a járvány megjelenésétől kezdve, ebből pedig egyértelműen látszik, hogy melyek azok az egészségi problémák, amelyek rizikófaktort jelenthetnek. Ugyanakkor az adatszolgáltatás problémás pontjaira is rávilágít az elhunytakat összegyűjtő táblázat.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

Európán belül is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy hol mi számít koronavírus miatti elhalálozásnak. Magyarországon például minden olyan elhunytat, akinek a szervezetében bármikor kimutatható volt a vírus, COVID-halálesetként könyvelnek el függetlenül attól, hogy valóban az volt a halál oka, vagy csak kísérőbetegségként volt jelen a koronavírus-fertőzés.

A hivatalos járványügyi tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu az elhunytakkal kapcsolatban koruk és nemük mellett azokat az alapbetegségeket is közli, amelyek jelen voltak a beteg kórtörténetében. A járvány kezdetétől egészen 2021. április 27-ig kigyűjtöttük, majd elemeztük az összesen 26 801 elhunyt egészségi állapotára vonatkozó adatokat, hogy teljesebb képet kapjunk arról, milyen alapbetegségek növelik a halálos kimenetelű megbetegedés esélyeit.

Tény, hogy sok olyan társult, krónikus betegség létezik, amelyek súlyosabbá tehetik a COVID19 lefolyását, illetve az időseknél is nagyobb ennek a veszélye, azonban az fennálló egyéb betegségek nélkül is lehet súlyos lefolyású. Erre különösen a harmadik hullám alatt lehetett több példát látni. Az RTL Híradó március végén kiszámolta, hogy az első két hullámban 1%-nál kevesebb volt azoknak az aránya, akiknek semmilyen fennálló egészségügyi problémájuk nem volt, a harmadik hullámnál 2,3%-ra nőtt ez a szám. Összesen számításaink szerint 736 esetben nem tüntettek fel semmilyen ismert alapbetegséget az elhunytaknál.

Ezen felül az elhunytakat jegyző táblázatban számos olyan eset is előfordult, amikor egyszerűen nem töltötték fel az alapbetegségeket tartalmazó adatokat. Ilyen az összes elhunythoz képest kevés esetben – 572 alkalommal – fordult elő. Ez sajnos enyhén torzítja a teljes képet, hiszen nem tudni, hogy volt-e ezeknek az áldozatoknak alapbetegségük vagy sem.

Annak ugyanakkor kevés a valószínűsége, hogy visszamenőleg frissítenék ezeket, főleg, hogy az első hullám legelejéről – azaz több, mint egy évvel ezelőttről – is találtunk ilyen példát.

Az elhízással és időskorral összefüggő betegségek a leggyakoribbak

A koronavírus-áldozatok adataiból kiolvasható, hogy a leggyakoribb társbetegség a magas vérnyomás, a 28 ezer főből közel 18 ezer esetében volt jelen ez a probléma, azaz az elhunytak 67%-ánál. Az elhunytak több mint harmadánál valamilyen szívrendszeri problémát, 29,6 százalékuknál pedig cukorbetegséget találtunk. A legtöbb esetben természetesen a betegségek együtt is megjelenhetnek, így volt, akinél csak egy-két probléma, másoknál azonban ennél jóval több volt feltüntetve alapbetegségként.

Az alapbetegségeket kulcsszavak alapján kategorizáltuk. Az emésztőrendszeri problémákhoz például a bélrendszert érintő, máj-, epe-, gyomorbetegségeket soroltuk, agyi megbetegedések kategória alatt pedig az idegrendszeri rendellenességek, többek között a demencia, Alzheimer-kór, vagy Parkinson-kór értendők. Tüdőbetegségeknél a különféle légzőszervi problémákat vettük alapul, mint az az asztma vagy COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség), a daganatos megbetegedéseknél a rák, tumor, leukémia szerepelnek. Szívbetegségekhez pedig az infarktust, szívelégtelenséget stb. csoportosítottuk.

Koronavírusban elhunytak alapbetegségei kategóriák szerint 

Nyilvánvalóan az elsődleges rizikótényezőt – mint általában a legtöbb betegség lefolyásánál – itt is az életkor adja. Ennek egyik oka az immunrendszer védekezőképességének csökkenése, valamint a gyakran fennálló társbetegségek, mint a szív-, és érrendszeri problémák, például az érelmeszesedés vagy a demencia. Az idősek mellett a krónikus betegek is fokozott veszélynek vannak kitéve. A KSH 2019-es adatai szerint a magyar népesség közel 40%-a, 3,1 millió fő szenved valamilyen hosszan tartó, lassú lefolyású betegségben.

Bár az elhízás csak tizedikként fért fel a listára (összesen 1383 esetben emelték ki ezt alapbetegségként), számos jel utal arra, hogy a túlsúllyal összefüggő egészségügyi problémák (a magas vérnyomás, a cukorbetegség, szívbetegségek) is negatívan befolyásolják a koronavírus lefolyását. Emellett a tüdőbetegségek, melyek közül az egyik leggyakoribb az asztma, vagy az immunrendszert gyengítő betegségek, például a daganatos megbetegedések is fokozott kockázati tényezőt jelentenek.

Az alábbi diasoron bemutatjuk az egyes alapbetegségek korok szerinti eloszlását. A diasort a jobb felső sarokban lévő nyilakkal lehet léptetni. az utolsó oldalon pedig lehetőség nyílik a teljes adatbázis böngészésére, saját színezések és csoportosítások létrehozására.

Alapbetegségeket bemutató diasor 

Az elhízás ugyan az elhunytak töredékénél volt alapbetegségként megjelölve, az együtt megnevezett, elhízásra utaló alapbetegségek miatt azonban feltételezhető, hogy az elhízott elhunytak aránya sokkal nagyobb volt az adatbázisban közöltnél. Már csak azért is, mert az elhízás – az öregkor után – a második legkomolyabb rizikófaktor a fertőzés halálos kimenetele szempontjából. A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa szerint 2019-ben a lakosság 58,2%-a volt túlsúlyos vagy elhízott. Ezen belül is magasabb arányban a férfiakra és az idősebb korosztályra jellemző a magasabb BMI-index.

A népesség megoszlása tápláltság szerint 

Magyarország emellett európai szinten is a lista élén áll a túlsúly tekintetében: az Our World in Data 2016-os adatbázisa szerint Magyarországnál (26,4%) csak az Egyesült Királyság (27,7%) és Törökország (32,1%) lakosságának volt nagyobb arányban elhízott lakossága (ezzel nem mellesleg az Európai Unió legelhízottabb országa vagyunk). Fontos viszont leszögezni, hogy a nemzetközi összehasonlítások csupán megközelítő állapotot képesek bemutatni. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2017-es felmérése például Magyarországnál 30%-os elhízottságot határozott meg, viszont a felhasznált adat három évvel korábbról, 2014-ből származott. Ennek a logikának a mentén csupán feltételezhető, hogy az Our World in Data adatbázisa valóban minden ország 2016-os értékét mutatja.

Elhízott lakosság aránya Európában, 2016

Ezekből az következik, hogy az elhunytaknál csak néhány esetben jelölik ugyan az elhízást mint betegséget, a lakosság testtömeg szerinti megoszlása miatt ennél nagyobb szám is feltételezhető.

Ez viszont egybecsengene azzal a 2021. február 25-i amerikai tanulmánnyal, amiben a kórházba kerülés – tehát a fertőzés súlyos lefolyásának – esélyét növelő alapbetegségeket vizsgálták meg. A 900 ezer körüli vizsgált eset 30%-a az elhízásnak volt tulajdonítható. A tanulmányban a lista élén (hasonlóan a magyar elhunytak alapbetegségeihez) az elhízás után a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szívproblémák álltak.

Érthetetlen alapbetegségek

Sok esetben azonban érthetetlen módon olyan egészségügyi problémákat is feltüntetnek a meglévő betegségek között, aminek minden valószínűség szerint semmilyen hatása nincs a koronavírus-fertőzésre, így nem is kínálhat magyarázatot az elhalálozásra sem.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is több alkalommal számolt be a Facebookon hasonló tapasztalatokról. Április 21-én például egy olyan képet posztolt, amin alapbetegségként egyedül a várandósság szerepelt, pár nappal későbbi gyűjtésében pedig már mandulaműtét, veleszületett csípőficam vagy korábbi autóbaleset is helyet kapott az elhunytak alapbetegségei között. „Cinikus, kegyeletsértő és mérhetetlenül káros, ahogy a propaganda még mindig görcsösen igyekszik »alapbetegséget« találni kommentálta a látottakat a képviselő.

Megnéztük mi is, hogy hány ehhez hasonló, látszólag indokolatlanul feltüntetett egészségügyi problémát találni az elhunytak betegségei között. Találkoztunk visszér-, és szemműtéttel, herpesszel, végtag-amputációval, kóros soványsággal, illetve inkontinenciával vagy csonttöréssel is. De a nem túl sokatmondó „rossz általános állapot” vagy „testi leromlás” is szerepelt az alapbetegségek között.

Vagyis látszólag, ha valaki koronavírus-fertőzésben veszti életét, az egész kórtörténete feltüntetésre kerül az alapbetegségeknél, függetlenül attól, hogy valóban tartós, akár a fertőzés halálos kimeneteléhez hozzájáruló egészségügyi problémáról van-e szó.

Sok az elírás és helyesírási hiba

Nincs könnyű dolga annak, akik szeretné összegezni és elemezni az elhunytak adatait, mivel a naponta frissített táblázatban egyáltalán nem lehet keresni és az 50 elhunytanként bontott oldalakat is csak manuálisan lehet kigyűjteni. Ez jelenleg több mint 540 oldalt jelent. A hivatalos járványügyi tájékoztató oldal hibáival több alkalommal foglalkoztunk már cikkeinkben, többek között arról is írtunk, hogy a magyar oldal a legszűkszavúbb a régióban, de megvizsgáltuk az oldalra felkerült összes bejegyzést is, ami után egyértelművé vált, hogy azok jelentős részében a kormány politikai nézetei köszönnek vissza.

Brüsszelezik, az ellenzéket szidja, a kormányt fényezi a hivatalos magyar járványügyi portál

Kigyűjtöttük, majd elemeztük a járványügyi tájékoztató oldal összes, november 14. és március 31. közötti bejegyzését. Az eredmény az őszi, tehát fél évvel korábbi kísérletünk fényében nem hozott sok meglepetést, azonban az világosan látszik, hogyan válik egyre inkább a kormány szócsövévé az eredetileg vírushelyzettel kapcsolatos tájékoztatásra szolgáló oldal.

Az elhunytak alapbetegségeit összegyűjtő táblázat elemzését az is jelentősen nehezíti, hogy szemmel láthatóan nincs egységes álláspont abban, hogy hogyan kell az egyes betegségeket felvinni a rendszerbe annak ellenére, hogy ezt sok esetben könnyedén meg lehetne tenni a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló BNO-kódok segítségével.

Az alapbetegségek számos különböző néven szerepelnek, magyar vagy latin elnevezéssel, de a helyesírás is változik: rendszeresen jelentek meg ugyanazok a betegségek egybe- és különírva vagy akár kötőjellel is. Tökéletes példa ennek alátámasztására, hogy a leggyakrabban előforduló alapbetegséget, a magas vérnyomást legalább 24 különböző írásmódban találtuk meg.

Ebben benne vannak a helyesírási hibák, elírások is, amelyek igen gyakoriak és szintén nem könnyítik meg az adatsorok összevetését. Emiatt előfordulhat az is, hogy a cikk diagramjain feltüntetett értékek a valóságban valamivel több tételt tartalmaznak.

Szabó Krisztián – Szopkó Zita

Címlapkép: Az elhízás mint egészségügyi probléma előfordulása a koronavírusban elhunytak alapbetegségei között.

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Megosztás