Adatújságírás

Adatból sztori, vagy infografika, vizualizáció - hasznos szájtok, új módszerek, látványos projektek, tippek és trükkök amatőr és profi újságíróknak.

koronavírus

Miért ugrott meg a halálozás a tömeges oltások megkezdése után?

A magyar halálozási adatok bőven szolgáltatnak rá okot, hogy részletes vizsgálatnak vessük alá őket. Az adatok böngészése során egy különös jelenségre lehetünk figyelmesek: az elhalálozások száma nőni kezdett, ahogy egyre többeket oltottak be. A jelenség oka lehet véletlen egybeesés, logisztikai hiba, de kereshetjük a rejtély kulcsát a vakcináknál is. Összehasonlításul megvizsgáltunk néhány országot, hogy közelebb kerüljünk a megfejtéshez.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

 

Tanulmányozandó államok körébe a régió országai (Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna és természetesen Magyarország) mellett a kontinensen mérvadó Németországot és az átoltottságban éllovas, valamint a brit mutáns miatt különös figyelmet érdemlő Nagy-Britanniát, a grandiózus oltási programot megvalósító Izraelt, a kínai vakcinákat nagy mennyiségben használó Bahreint, Chilét és Egyesült Arab Emírségeket, a járványkezelésben deklaráltan különutas Svédországot, továbbá az Egyesült Államokat vettük be. Az időszak, amelyet áttekintettünk, az oltások megkezdésétől annak tömegessé válásáig terjed.

Ábránkon a halálozás és az oltások kumulatív adatai láthatóak, tehát a járvány kezdete óta összes elhunyt számának emelkedése vagy stagnálása és az összes beadott első oltás száma. Az első pillantásra látszik, hogy a magyar minta nem általános. A görbék nagyon különböző pályákat írnak le. Bahreinben és az Emírségekben a halálozási arány az oltások indulásakor alacsony volt és maradt a későbbiekben is. A halálozást bemutató görbe az elején enyhén emelkedett, majd megtorpant és az időszak végén sem mutatott emelkedést Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Izraelben, Németországban, Svédországban, Szlovéniában és az USA-ban. Ugyanakkor a halálozások száma különböző mértékben, de együtt nőtt az oltottakéval Chilében, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában, míg a térségbeli Ukrajnában folyamatosan nőtt ugyan a halottak száma, de nagyon alacsony átoltottság mellett. Csehországban és Szlovákiában a halálozás görbéje szinte követi az oltottakét és emlékeztet erre a magyar és lengyel adatok alakulása is.

Ebben a megközelítésben az eltérések inkább árulkodnak regionális különbségekről, és nagyon-nagyon merészen következtethetünk esetleg az országok fejlettségi szintje közötti különbségekre. Amennyiben a napi halálozási számokat vetítjük a beoltottság adataira, úgy látványosabb képet kaphatunk arról, hogy a járvány terjedésének mely időszakában jelent meg a vakcináció, és milyen változás történt akkor.

Látható, hogy egyes államokban a halálozás alacsony volt és maradt is az oltások megkezdése után (Bahrein, Emirátusok). Másoknál csökkenőben volt és nem kezdett nőni (Ausztria, Szlovénia). Szlovákiában felszálló ágban volt, de azután stagnálni kezdett. Fölfelé mentek a számok, majd esni kezdtek az Egyesül Államokban, Németországban és Svédországban. Jellemző típus, amelynél halálozás fölívelőben volt, az oltások megkezdésekor emelkedett tovább, majd megtört és esni kezdett (Csehország, Izrael, Nagy-Britannia). A halálozás emelkedőben volt Chilében és az oltások megkezdésekor nőtt tovább. Ugyanakkor térségünk államainak többségében a halálozás esésben volt és az oltások megkezdésekor emelkedésnek indult (Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Ukrajna).

Kíváncsiak voltunk, hogy ahol visszaesés következett be, annak lehet-e oka az oltás, így megnéztük a használt vakcinákat az egyes országokban.

Bahrein és az Emírségek a százalékos megoszlásról nem szolgáltatott adatokat, annyit lehet tudni, hogy az előbbi helyen Sinopharmmal, az utóbbiban a Sinovacot és a Johnson&Johnsont kivéve az összessel oltottak, míg Izraelben kizárólag Pfizerrel. Az összeállításból látszik, hogy ott, ahol kedvező trendforduló volt az oltások beadásának kezdetén vagy úgy, hogy egyből csökkenés állt be (Németország, Svédország, USA), vagy úgy, hogy némi emelkedés után következett be egy törés (Csehország, Egyesült Királyság, Izrael) ott nyugati vakcinákkal, túlnyomórészt Pfizerrel oltottak. Csakhogy ugyanezt tették az ellenkező utat bejáró Romániában, Lengyelországban is. Közvetlen összefüggés tehát a vakcinák és az oltás elkezdésével jelentkező halálozások között nem mutatható ki.

A címben föltett kérdésre tehát nincs egyértelmű válasz. Az ábrákból az látszik a legvalószínűbbnek, hogy a járvány a saját dinamikája szerint terjed régióról régióra, a megugrások és csökkenések legföljebb attól függtek, hogy mely időszakban lettek elérhetőek az oltóanyagok, de nem az oltások változtattak a görbéken. Ebből következően az oltásoknak – szemben a kormányzati és egyéb üzenetek tartalmával – elsősorban nem a járvány megállításában, hanem az újbóli felfutásának megakadályozásában lehet szerepük. Az egyes régiókban lévő eltérések pedig inkább árulkodnak államszervezési különbségekről, például, hogy mennyire sikerült szeparált oltópontokat fölállítani.

Szabó Krisztián – Szopkó Zita – Hont András

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

 

Megosztás