Bezárás
koronavírus

Az idősek kapták a legtöbb kínai vakcinát, egyharmaduk pedig nem is akarja beoltatni magát

A többi uniós országhoz hasonlóan Magyarországon is az elsők között került sor a regisztrált legidősebbek beoltására. A korcsoporton belül a 80 évesnél idősebbek átoltottságát tekintve viszont hazánk eltér az uniós trendtől: amíg a tagállamok többsége közelít a legveszélyeztetettebb korosztály teljes átoltottsága felé, Magyarország nagyobb átoltottságot mutat az ennél fiatalabb 7079 évesek körében. Ennek két oka lehet: egyrészt a már regisztrált idősek fennmaradó részét nem tudják mobilizálni, másrészt a felmérések szerint a korosztály közel egyharmada nem is tervezi beoltatni magát. A védettséget tekintve pedig probléma lehet, hogy az oltást felvevő idősek közel egyharmada a kínai Sinopharmot kapta, amelynek teljes hatékonyságát hivatalos dokumentáció nem támasztja alá, a központilag szervezett ellenanyag tesztelésig pedig akár őszig is várni kell. 

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

Hasonlóan a többi EU-s tagállamhoz Magyarországon is kiemelt fontosságú volt 65 évnél idősebbek – és ezen belül is a 80 évnél idősebb korosztály – átoltottságának mihamarabbi elérése. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 14. heti vakcinációs adatbázisából viszont kiderült, hogy hazánk ennek a célnak az elérésében jelentősen el van maradva a többi tagállamhoz képest. Amíg a legtöbb ország elsődleges célja a 80 évnél idősebbek teljes átoltottságának elérése volt (amiben Svédország 99,7 százalékkal az első helyen áll), addig Magyarországon ennek a korosztálynak mindössze 64,4 százaléka kapta meg az első adag védőoltását.

Made with Flourish

Korcsoportok első adagos átoltottsága az EU-s tagállamokban

Az adatbázisból az is látszik, hogy hazánkban máshogy alakult a korcsoportok átoltottsága a többi tagállamhoz képest: amíg az országok többsége törekszik a legidősebbek mihamarabbi védettségének kialakítására, addig Magyarországon a 80 évnél idősebb korosztálynál nagyobb arányú átoltottságnál jár az ennél fiatalabb, 70-79 évesek csoportja.

Made with Flourish

Korcsoportok első adagos átoltottsága az EU-s tagállamokban

Milyen okai lehetnek annak, hogy az oltási tervben kiemelt jelentőségű korcsoport átoltottsága nemcsak nemzetközi, hanem hazai szinten is el van maradva?

Az alacsonyabb átoltottság egyik oka, hogy az, aki a 65 évnél idősebb korosztály körében élni akart ezzel a lehetőséggel, már regisztrált az oltásra. A koronavirus.gov.hu bejegyzéséből kiderül, hogy az 1,9 millió 65 évnél idősebb ember közül 1 573 000-en már jelezték oltási igényüket. A fennmaradó 327 ezer emberről viszont a felmérések alapján tudjuk, hogy nem is szeretné beoltatni magát.

A járványügyi portál bejegyzése azt is leírta, hogy a regisztrált idősek 90 százaléka már megkapta az első oltását, ami így 1 415 700 beoltott, 65 évnél idősebb embert jelent. A 80 évnél idősebbek alacsonyabb átoltottsága alapján feltételezhető, hogy a fennmaradó nem regisztráltak jelentős része ebbe a korosztályba tartozik.

Az alacsony átoltottság másik tényezője a regisztrált idősek fennmaradó 10 százalékának be nem oltottsága. Ez alapján 157 300-an vannak azok a 65 évnél idősebbek,  akik még nincsenek túl az oltáson, de a portál bejegyzése szerint folyamatosan próbálják elérni a háziorvosok őket. A témával kapcsolatban megkérdeztük Dr. Kunetz Zsombor szakorvost is, aki szerint a fennmaradó idősek oltását úgy lehetne felgyorsítani, ha a háziorvosok házhoz mennének az oltással – amire volt is példa az elmúlt hónapokban –, noha erre az orvosoknak nagyon kevés a kapacitásuk a járvány miatt jelentősen kibővült feladataik miatt. Ezeket 2021. április 15-én közzétett Facebook-bejegyzésében is összegezte, az orvosok többek között a COVID-betegeknek tesztet rendelnek, mentőt rendelnek, oltást szerveznek telefonon és oltanak”.

Made with Flourish

Hetenként beadott első adag korcsoportok szerint

A regisztrált idősek egyharmada Sinopharmot kapott – mit jelent ez védettség szempontjából?

Amellett, hogy az idős korosztály átoltottsága alacsonyabb arányú az uniós tagállamokhoz képest, az is fontos, hogy melyik vakcinával oltották be őket. Az oltási terv szerint 2021. február 4-én kezdődött el a regisztrált legidősebbek oltása. Ez az első hetekben a rendelkezésre álló Pfizer-BioNTech és Moderna-vakcinákkal zajlott, jóllehet az akkor rendelkezésre álló oltóanyagok alacsony száma a tömeges oltást még nem tette lehetővé. Emellett az oltási protokoll is előírta, hogy a beoltottak számára biztosítani kell a második adagot is, így a beérkezett szállítmányok felét lehetett csak első adagként felhasználni. Az oltási terv 2021 február végén viszont hirtelen erőre kapott: kétszer-háromszor többen kapták meg naponta az első oltásukat a számok alapján, mint korábban.

Made with Flourish

Első oltást kapottak száma Magyarországon 

Ennek oka a 2021. február 16-án beérkezett, majd rá egy hétre engedélyezett 500 ezer adag kínai Sinopharm-vakcina, amit az ezt követő három hétben több százezer veszélyeztetett korosztályú idős ember beoltására használtak fel.

Made with Flourish

Hetenként beadott első adag a vakcinák típusa szerint 

A 60 évnél idősebb korosztály két vakcinával lett beoltva nagy arányban: a Pfizer-BioNTech-kel (40,7%) és a Sinopharmmal (30,1%). A beoltott 6069 évesek 28,9 százaléka, a beoltott 7079 évesek 37,3 százaléka, a beoltott 80 évnél idősebbek 17,6 százaléka Sinopharmot kapott első oltásként.

Made with Flourish

Korcsoportok első adagos átoltottsága vakcinatípus szerint Magyarországon

A Járványügyi Központnak heti rendszerességgel közölt adatok alapján a teljes 60 évnél idősebb korosztály egyötöde, a regisztrált 60 évnél idősebbek egyharmada Sinopharmot kapott.

Made with Flourish

Sinopharm megoszlása a korcsoportok első adagos átoltottságában

A kínai oltóanyaggal kapcsolatban a legnagyobb kérdés a hatékonysága: a kínai hatóságok szerint ugyan 79,34 százalékos védelmet nyújt az oltóanyag – az Egyesült Arab Emírségek kutatása alapján pedig ez az érték 86 százalék –, a gyártó hivatalos publikációt erről továbbra sem tett közzé. Az Egyesült Arab Emírségekben pedig néhány esetben szükség volt egy harmadik adag beadására is, mivel a beoltottak szervezetében nem alakult ki kellő védettség a vírussal szemben.

Kifejezetten idős korosztályra irányuló hatékonysági kutatást pedig sehol nem végeztek a Sinopharm esetében, pedig a kutatások alapján bizonyos kor felett a bármilyen vakcinára adott immunreakció jelentősen alacsonyabb lehet öregedésből (szeneszcencia) fakadóan.

Az oltási hatékonyságot tovább csökkentheti az is, hogy a magyar lakosság többsége (és ebből is az idősek 30 százaléka) jellemzően túlsúlyos. A testzsírtöbblet hátráltathatja a védettség kialakulását, mivel túlsúly esetén a szervezet más problémákkal is küzd (mint például állandó alacsony szintű gyulladás, vagy inzulinrezisztancia), ami miatt gyengülhet az oltóanyagra adott immunreakció is.

Dr. Kunetz Zsombor véleménye szerint a túlsúlyos idősek esetében fizikai gátja is lehet a védőoltás megfelelő hatékonyságának: a Sinopharm-vakcina előre csomagolt fecskendőben érkezik, amiben a tű 1,6 cm-es. Ez ilyen esetben nem elegendő ahhoz, hogy áthatoljon a zsírszöveten az izomszövetig, ahol kifejthetné a hatását.

Ahhoz, hogy megbizonyosodjunk a Sinopharmmal beoltott idősek védettségéről, Kunetz szerint szükséges lenne ebben a korosztályban egy tömeges antitest tesztelésre a második adag beadása után, amivel kimutatható lenne a szervezet vakcinára adott immunreakciója és így annak védettsége. Ugyanezt az álláspontot képviseli Sarkadi Balázs akadémikus, orvos-biológus is.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora 2021. április 14-én elmondta, hogy az antitest kimutatására irányuló vizsgálatot ősszel fog az egyetem kezdeményezi, annak a beadott oltások nagy száma és az átfertőzöttség magas aránya miatt hamarabb nincsen létjogosultsága.

Mindettől függetlenül Dr. Kunetz Zsombor továbbra is arra kéri az embereket, hogy ha a kínai oltóanyagot ajánlják azt fogadja el, ugyanis a súlyos betegségtől a teljes beoltás védeni fog.

„Aki elutasít egy vakcinát, elutasítja az életet” – orvosok, asszisztensek az oltási kampányról

Rengeteg hír, álhír terjed a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatban, ami egyre több embert bizonytalanít el és tart kétségek között. Pedig az orvosi szakma továbbra is határozottan kiáll az oltás mellett és hangsúlyozza annak fontosságát. Egészségügyi dolgozókkal, önkormányzatokkal beszélgettünk az oltás rendjéről, a kockázatokról, a félelmekről, a kiskapukról és arról, mire jó vagy nem jó az oltás. Olyan orvossal is beszéltünk, aki leszögezte: aki nála elutasít egy vakcinát, veheti a kartonját és mehet. Szerinte ugyanis az oltás el nem fogadása azonnali jegyváltás az intenzívre vagy a halálba.

Kövesse közel a járvány hazai és nemzetközi adatait a naponta frissülő, megújult Koronamonitor oldalunkon:

KORONAMONITOR – Naponta többször frissülő grafikonok és térképek a koronavírus magyarországi helyzetéről

Szabó Krisztián

A cikkben az Our World in Data vakcinációs adatbázisának legfrissebb verzióját használtuk, ami 2021. 14. hetéig tartalmazta az adatokat. Az adatbázis a korosztályok megszokott felosztása (65 év alattiak és felettiek) helyett 60 évnél választja el az aktív korúakat és az időseket.

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom