Bezárás
infografika

Előnyösebb lenne a téli időszámítás örök megőrzése, de a járvány miatt nem volt rá idő

2021-ben az Európai Unió döntéshozóinak olyan problémákkal kellett foglalkozniuk, mint a koronavírus járvány vagy a Brexit, így háttérbe szorult az óraátállítás megszüntetésének kérdése. Ekkorra lett volna ugyanis betervezve, hogy megszüntessék a téli és nyári időszámítás váltakozását, ám ez a jelenlegi helyzetre való tekintettel nem prioritás. Az utolsó óraátállítás jelenleg 2022-re várható, arról azonban még nem született konszenzus, hogy melyik számítás maradjon a végső.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

Országról-országra eltér, hogy mit javasolnak a szakértők, és az is, hogy mit szeretne a közvélemény. Ez kifejezetten nagy problémát okoz, hiszen fennáll a veszélye, hogy szomszédos országok, például Törökország más időszámítás mellett dönt, ami zavart eredményezne.

A kettős időszámítás annak érdekében jött létre, hogy minden évszakban kihasználjuk a lehető legtöbb napfényes órát a napból, ezzel spórolva meg például az energiát, ami a világításhoz szükséges. Ami azonban mégis megszüntetése mellett szól, az az, hogy talán több a kára, mint a haszna: megterheli a szervezetet, átállításkor gyakoriak a közúti és munkahelyi balesetek, gyakoribb a szívroham és az emberek átlagosan többet stresszelnek ilyenkor.

Ilyen lenne egy tipikus munkanap ha a nyári vagy a téli időszámításra állnánk át

A közvélemény nagyrészt a nyári időszámítás mellett tenné le a voksát, viszont több szakértő is az ötlet ellen van.  Szerintük hosszútávon a téli időszámítás a megfelelő az emberek életritmusa számára. Első ránézésre jó ötletnek tűnhet, hogy a nyári időszámításnál maradjunk, hiszen úgy télen is nyerhetünk pluszba egy világos, délutáni órát.

Ennek viszont az a következménye, hogy a reggeleket sötétségben kellene indítanunk. Ebben az esetben 2021-ben egy átlagos irodai alkalmazott munkanapjával számolva, jó eséllyel 17:30-ra végezve a munkával csak 76 alkalommal kellene sötétben hazamennie. Azonban reggelente 7:30-kor, amikor a legtöbben felkeltünk már, készülődünk vagy el is indultunk otthonról, 112 alkalommal kezdenénk a napot sötétben.

Több szakértő állítja, hogy a nap sötétben való indítása és világosban való befejezése káros az egészségre, mivel felborítja az életritmust. A homo sapiens sapiens évezredeken keresztül a világossághoz igazította mindennapi életét: reggel felkelt, mikor kisütött a Nap és a sötétség beálltával nyugovóra tért. Ezzel a többezer éves hagyománnyal megy szembe a nyári időszámítás követése.

A téli időszámítás megőrzése azzal járna ugyan, hogy 2021-ben 17:30-kor végezve 124 alkalommal indulnánk sötétben haza, viszont cserébe egyszer sem kellene sötétben ébrednünk.

Szémann Tamás – Szabó Hédi

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom