Bezárás
koronavírus

Nem jön ki a vírusmatek: hiányok és kérdések a kormány hivatalos járványügyi adatközlésében

A kormány hivatalos járványügyi adatközéseivel kapcsolatban már a kezdetek óta felmerültek hitelességi kérdések. Következetlenségeket, kimaradásokat, a tudott esetek és a vélhető valóság közötti eltéréseket – amennyiben lehetett – mi is segítettünk magyarázni és értelmezni. A második hullám számai azonban olyan kérdéseket vetnek fel, amelyekre nagyon kellene valamiféle magyarázat, de hivatalos nincsen. Bemutatjuk ezeket a kérdéseket.

Támogatási kampány

December 10-én éri el az ország a kórházak teljesítőképességének határát?

A miniszterelnök azt nyilatkozta november 6-án, hogy november 21-én 2240 intenzív kórházi ágyra, december 10-én pedig 4480-ra lesz szükség, amiből az következik, hogy december 10-re 30-32 ezer olyan koronavírusos beteg lesz, aki kórházban lesz. Ez jelentené a miniszterelnök szerint a kórházi teljesítőképesség határát. Ez azonban a hivatalos adatokból és az idősoros dinamikából egyelőre nem következik.

November 9-én 6061 kórházi ápolt van a hivatalos adatközlés szerint. A kórházi ápoltak száma ugyan folyamatosan nő, de nem nő akkora ütemben, hogy a következő hónapban még közel 27 ezer kórházi ágyra legyen szükség. Az alábbi grafikonon a kórházi ellátottak számának növekedését lehet látni azzal összevetve, hogy hány üres ágy van még – ha abból indulunk ki, hogy összesen 33 ezer kórházi ágy lesz a koronavírusosok számára elkülönítve.

Ugyanis jelenleg ennyi nincsen. A Porfolio.hu az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) közlésére alapozva ugyanis úgy számolt november 4-én, hogy összesen 14600 covidos ágy lehet az országban. Ezt arra alapozva írta a gazdasági lap, hogy az EMMI azt közölte, hogy “a mindeddig covidos betegek kezelésére felkészített ágyak száma országosan közel háromszorosa annak, mint ahány ágyon jelenleg fekszenek koronavírus-fertőzött, illetve Covid-gyanús emberek“. Márpedig előző nap 4871 kórházi ápolt volt összesen.

Az intenzív ágyakról azért nehéz bármit is mondani, mert nem tudjuk a hivatalos adatközlésből, hogy a kórházi kezelésre szorulók közül hányan vannak intenzíven, csak azt tudjuk, hogy lélegeztetőgépen hányan vannak jelenleg. Ugyanakkor Orbán nyilatkozatából az következik, hogy körülbelül 14 százalék lesz azon kórházi betegek száma, akik intenzív kezelésre szorulnak. Ez azt jelenti, hogy a mai 6061 kórházi ápoltból összesen 850-900 beteg lehet intenzíven.

A Népszava cikke alapján szakértők szerint még a járvány előtt összesen 1800-2000 intenzív ágy állt rendelkezésre országszerte. Ezek számát nyilvánvalóan azóta növelték, felső korlátnak vegyük a miniszterelnök 4480 intenzíves ágyát. Ez alapján a projekció alapján az intenzíves ágyak 19 százaléka telt be eddig. Ám ahogy a kórházi ágyak telítődése, úgy az intenzíves ágyaké sem következik az eddigi idősoros növekedés dinamikájából.

Hogy lehetséges ez?

Úgy, hogy a kormány és az Operatív Törzs alighanem feltételezi, hogy a járvány további terjedésével, amit nem tudnak a tesztelési rezsimmel kimutatni, egyre több korábban felderítetlen beteg fog megjelenni a kórházi ellátórendszerben.

A Koronamonitoron a járványszimulátorban olyan extrém kezdő paramétereket kell megadni az Orbán által bejelentett forgatókönyv teljesüléséhez, amely hét-nyolcszoros aktív fertőzöttszámot és/vagy jelentősen nagyobb reprodukciós számot feltételez annál, mint ami a hivatalos adatokból következne. Gondoljunk csak bele: jelenleg a hivatalos adatközlés alapján 86134 aktív fertőzött van. A valóságban azonban 560-640 ezer aktív fertőző lehet. Feltételezhető, hogy a kormány is inkább ezzel számol. Az alábbi ábrán az látható, hogy a jelenleg ismert nyilvános információk és adatok alapján december 10-én ezeket, vagy ezektől nem nagyon eltérő mutatókat kellene látnunk.

Ezzel szemben ahhoz, hogy Orbán jóslatához közelítő adathoz jussunk, a kezdő paramétereket, például a lappangók számát jelentősen meg kell emelnünk. Az alábbi ábra nyilván csak egyfajta szcenáriót mutatnak, csak annak illusztrálására szolgál, hogy a paraméterek tologatásával ki lehet hozni a beígért számokat is, ám akkor a kezdő paramétereket extrém módon meg kell változtatni a hivatalos adatokhoz képest.

Hogy mekkora lehet a homály, arra jó példa továbbá a pozitivitási ráta, vagyis a napi új teszteken belül azonosított új fertőzöttek arányának figyelése. November 9-én az új teszteken belül azonosított új fertőzöttek aránya közel 32 százalék volt, és a hétnapos csúszóátlag is 25 százalék feletti. Noha az Operatív Törzs szerint ennek nincs jelentősége, szeptember 22-én, jóval alacsonyabb tesztszámok mellett azt írtuk, hogy a WHO szerint 5-12 százalékos pozitivitási ráta mellett lehet még reális képet kapni a fertőzöttség mértékéről. Magyarországon október 17-e óta nem volt alacsonyabb sem ez az arány, sem az arány hétnapos csúszóátlaga, és sajnos mindkét szám folyamatosan nő azóta is.

Ekkora bizonytalanságot nemhogy most, de hetekkel ezelőtt sem nagyon lehetett már kontroll alatt tartani. Orbán december 10-i jóslata ugyanakkor nagyon vészjósló forgatókönyv, és nyilván a telítettség nem fog december 11-re eltűnni.

Hol van negyvenezer aktív fertőző?

Többeknek feltűnt, hogy az éppen aktuálisan aktív fertőzöttek és a hatósági házi karanténban, továbbá a kórházakban ápoltak száma között jelentős, és egyre növekvő különbség tátong. Abból indulunk ki, hogy az aktív fertőzötteknek elméletben vagy hatósági házi karanténban, vagy kórházban kellene lenniük. Addig nincs kérdés, ameddig az aktív fertőzöttek száma kisebb, mint a karanténban és a kórházban lévők számának összege, hiszen értelemszerűen jóval többen lehetnek a karantén alatt tartottak, mint a fertőzöttek.

Viszont arra nincsen magyarázat, hogy az október 4-ével megfordult trendnek mi az oka, és miért nő egyre azoknak az aktív fertőzőknek a száma, akik sem hatósági karanténban, sem pedig kórházban nincsenek. Erre lehet egy válasz az, hogy nem csupán hatósági házi karantén, hanem önkéntes is van – de ők nem szerepelnek a statisztikában. Vagy az, hogy az Operatív Törzsnek fogalma sincs arról, hol bóklászik 43 ezer aktív fertőzött.

Nincs járási, vagy településszintű adat?

Müller Cecília tisztifőorvos a Társaság a Szabadságjogokért kérdésére azt válaszolta november 6-án, hogy neki és a Nemzeti Népegészségügyi Központnak „nem állnak rendelkezésére” – többek közt – járási szintű bontásban sem a járványadatok. Erre persze könnyen lehet azt mondani, hogy Müller Cecília vagy hazudik, vagy pedig óriási bajban vagyunk, ha sok más kikért adattal együtt még járási szintű adattal sem rendelkezik az NNK.

Ez természetesen nincs így, tudjuk, hogy vannak településszintű adatok is, csakhogy annak gyűjtője, kezelője és gazdája nem Müller Cecília és az NNK, hanem az Információs és Technológiai Minisztérium, így ők valóban nem rendelkeznek az adatokkal, csupán használják őket. Természetesen ettől még felmehet az emberben a pumpa egy ilyen választól, ráadásul Müller Cecília maga nyilatkozta november 5-én, hogy „szinte nincsen olyan település, ahol ne lenne jelen a vírus”, amit vélhetőleg nem a madarak röptéből állapított meg, hanem onnan, mert látta az adatokat és a térképeket.

A kérdés az, hogy ezeket az adatokat miért nem közli a kormány nemhogy a nyilvánossággal, hanem önkormányzatokkal, polgármesterekkel sem legalább járási szinten? Az Átlátszón összeszedtük, hogy – Szerbia és Lengyelország kivételével – az összes környező országban járási szintű statisztikát közöl a kormány, ahogy azt is, hogy valahogy fideszes vezetésű önkormányzatok mégis közölnek ilyen adatokat, viszont más pártállású polgármesterek meg nem kapnak.

A járvány korai szakaszában szóltak amellett érvek, hogy településszintű statisztikát nem közöl a kormány, ezzel adott esetben felesleges pánikot is meg lehetett előzni. Ám most, hogy szinte minden településen jelen van, teljesen érthetetlen, hogy legalább járási szinten miért nem adják ezeket ki.

Ráadásul a kormány hivatalos oldalán közölt megyei térképnek egy ideje semmi értelme nincsen, hiszen azt mutatja meg, hogy március óta összesen hányan fertőződtek meg. Ezzel szemben annak lenne értelme, ha azt mutatnák, hogy éppen aktuálisan hány fertőzött van (és volt) az adott megyében (és a járásokban), hogy arról ne is beszéljünk, hogy járási szinten is jó lenne tudni, hogy az aktív esetekhez képest hogyan állnak a kórházak.

Mire érdemes akkor hagyatkozni?

Jelen pillanatban három olyan szám van, amit figyelni érdemes, mert azok nem függenek a teszteredményektől: a kórházi ápoltak száma, a lélegeztetőgépen lévők száma és az elhunytak száma. Ezen kívül tovább is érdemes követni a pozitivitási rátát. A későbbiekben muszáj lesz továbbá azt is figyelni, hogy a normál havi/szezonális elhalálozási számok hogyan változtak szeptember óta a korábbi évekkel összevetve, ugyanis a rendszerszintű azonosítás és a valós halálozások között itt is lehet eltérés.

További adatok, statisztikák, grafikonok és térképek a Koronamonitor oldalunkon.

KORONAMONITOR – Naponta többször frissülő grafikonok és térképek a koronavírus magyarországi helyzetéről

2020. április 2. – Az elmúlt héten az oldalunk négy új grafikonnal bővült. Az egyik grafikon az elhunytak nemének és életkorának eloszlását mutatja meg, a másik az előrejelzéseink változását, a harmadik a gyógyultak és az elhunytak arányát a lezárt eseteken belül, a negyedik pedig az új teszteken belüli pozitív tesztek arányát.

Bátorfy Attila

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom