Bezárás
VIZállásjelentés

A világszerte visszavont tudományos munkák negyede kínai tudósoké

Ezen a héten a Mercator-vetület titkairól, Kína hazug tudományos életéről, és különböző generációk alvási szokásairól mesélnek a kedvenc adatvizualizációink – VIZállásjelentés #12.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Eltérő ritmusban / Flowing Data

A Flowing Data már korábban is ábrázolta a különböző életkorokra jellemző alvási szokásokat, pontosabban azt, hogyan változnak az ő saját alvási periódusai az öregedéssel párhuzamosan. Ez a korábbi munka saját bevallása szerint túlságosan szubjektív, anekdotikus, és nem valós kutatások alapján gyűjtött adatokat tartalmaz – ezt ránézésre bárki könnyen megmondja arról a diagramról. Nathan Yau, miután az American Time Use Survey-től (amit korábban nagyjából Amerikai Időhasználati Felmérésnek fordítottunk) megszerezte az amerikai lakosság alvási szokásainak az elmúlt öt évre jellemző adathalmazát, már sokkal professzionálisabb ábrákat gyártott.

Az új diagramok egyike azt mutatja meg, hogy a nap adott pillanatában a többség (a megkérdezett személyek 50, vagy annál több százaléka) éppen ébren van-e – amennyiben igen, az adott egység sárga színű. Majd ugyanezt egy fokkal árnyaltabban, az eredményeket (a szunyókálás irányába sárgából magentába átívelő) színátmenettel látjuk, ennek köszönhetően pedig a különböző generációkra jellemző sokféleség sokkal részletesebb képet fest. A legváltozatosabb életet ilyen szempontból – nem meglepő módon – a húszas éveikben járó állampolgárok élik: általánosan ők maradnak fent legtovább, sokan közülük pedig simán megtehetik, hogy csak délben, vagy még később ébredjenek fel.

Almás telefonra almás appot! / The New York Times

A New York Times egyik legújabb adatvizualizációs munkája annak témáját járja körül, hogy hogyan tuszkolja rá az App Store használóira az Apple a saját fejlesztésű applikációit. Az online gazdaság világában fontos területfoglalási harcok dúlnak amiatt, hogy melyik cég programját dobja fel legelsőként az App Store keresője. Alapvetően azt gondolnánk, hogy a legtöbbek által használt alkalmazás lesz ez, a gyakorlat azonban nem ezt bizonyítja. Ennek kapcsán merült fel, hogy az almás vállalat talán saját előnyére manipulálja az App Store felhasználóit azzal, hogy szinte minden esetben a legelső keresési eredmény az appok között egy olyan, amely az önnön fejlesztéséből származik.

A New York Times vizsgálata szerint az Apple appjai több mint 700 esetben foglalták az első helyeket, míg a rivális fejlesztők alkalmazásai esetenként csak a tizenötödikre kerültek. Tavaly decemberben például a “zene” szóra történő keresés során a Spotify-jal csak a 23. helyen találkozhattak a felhasználók. A Spotify panaszt tett az illetékes európai szabályozó szervnél, mire az Apple összes zenei alkalmazása lekerült a keresési listáról – kettő kivételével, amik még így is a Spotify előtt maradtak. Az Apple szerint a változás egy fejlesztésnek köszönhető, és nem tekinthető hibaelhárításnak, mivel szerintük semmilyen tévedés nem történt részükről.

Németország vándorló szavazatai / Tagesspiegel

A Tagesspiegel munkájáról azt olvashatjuk le, hogy Brandenburg tartomány lakosainak egyre nagyobb aránya kezdett szimpatizálni az elmúlt évek során a szélsőjobboldali elveket valló, euroszkeptikus Alternatíva Németországért (AfD) nevű politikai párttal – ezzel szemben viszont a konzervatív Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) számos szavazója intett búcsút. Az ábra megmutatja, hogy ki vesztett a legtöbbet, és kinek sikerült más pártoktól jelentős mennyiségű szavazót elcsábítania.

Míg 2014-ben a 16 éven felüli személyeknek mindösszesen 48 százaléka, idén már a szavazati joggal rendelkezők 60 százaléka vett részt a választáson. A szavazati jogukkal a korábbiakban nem élő személyek jelentős tényezőnek számítanak az aktuális mezőnyben, de alaposan szétszavaztak: az adatok szerint minden létező pártnak sikerült legalább egy ilyen állampolgárt meggyőznie (az AfD-nek és a szociáldemokratáknak, azaz a listát vezető SPD-nek a legtöbbet), hogy otthonmaradás helyett rá voksoljon.

A Tagesspiegel diagramján egyesével megnézhetjük, hogy melyik párt honnan zsebelte be új szavazóit, de természetesen azt is, hogy hányan maradtak hűségesek hozzájuk. Társadalomtörténészek szerint kimutatható, hogy ugyanazoktól a közösségektől kapott idén az AfD különösen nagyszámú szavazatot, amelyeknek körében 1933-ban az NSDAP szintén kiemelkedően népszerű volt.

Kína visszavont tanulmányai / Neue Zürcher Zeitung

A Neue Zürcher Zeitung Han Chunyu esetén keresztül magyarázza el, milyen furcsán működik napjainkban Kína tudományos élete. Han Chunyu egy ismeretlen kínai egyetem kutatója, aki 2016 májusában azt állította, hogy a génmanipulálás egy teljesen új módszerére akadt rá. Nem csoda, hogy azonnal kikiáltották a nemzeti tudományos élet hősének, több díjat kapott, és további laboratóriumokat ígértek neki. A nagy siker után természetesen más kutatócsoportok is megpróbálták az általa leírt módszereket alkalmazni, az eredményeket azonban valamiért senkinek sem sikerült megismételnie. Han Chunyu erre reagálva visszavonja tanulmányát, nemzetközileg kutatási hamisításnak bélyegzik az ügyet, Kínában viszont továbbra is hősként ünneplik.

Rendkívüli történetnek tűnhet, de mégsem az: az elmúlt tíz év során világszerte 3309 darab problematikusnak ítélt tudományos munkát vontak vissza, ezek közül az NZZ kutatása szerint legalább 783 darab köthető a kínaiakhoz. Ezen esetek ábrázolására készült el a link alatt található valamennyi adatvizualizáció, melyek közül a legérdekesebb az, amely az USA és Kína visszavont munkáinak számát hasonlítja össze egy idővonal segítségével.

Világunk: kiterített gumilabda/ TASS

Ugye nem gondoljuk, hogy Oroszország területe meghaladja Afrikáét? A megfelelő térképolvasásra még nem képesek (és a laposföld hívei) talán így hiszik – hiszen 2D-ben így látják. A Mercator-vetületet először 450 évvel ezelőtt alkalmazta névadója, Gerardus Mercator flamand földrajztudós, kartográfus. A Wikipédia szerint anno “hamar a hajózási célú térképkészítés elsődleges módszerévé vált, mivel (…) a földgömb felszínét körbefutó csigavonalakat egyenesekként jelenítette meg.”. A földgömb síkban történő ábrázolása miatt lehetséges, hogy a vetületet a sarkok felé haladva egyre nagyobb mértékű alaktorzítás jellemzi – ez okozza, hogy az általunk manapság is alkalmazott világtérképeken például Észak-Amerika is sokkal nagyobbnak tűnik valós méreténél.

A TASS, Oroszország vezető hírügynöksége a vetület szülinapjára készült ezzel a páratlanul részletes munkával, amiben bemutatja történetét, hibáit, valamint azokról az előnyökről is szól, melyeknek köszönhetően Mercator ábrázolása a mai napig releváns tudott maradni. Bármennyire is morgunk a torzításai miatt, tényként kell elismernünk, hogy a mai napig nem született ennél jobb megoldás bolygónk ábrázolására.

Galambosi Eszter

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom