Bezárás
VIZállásjelentés

Percenként egymillió, egy év alatt 480 milliárd eldobható műanyagpalackot termel az emberiség

Aranyérmes országok, minden lépésünket figyelő internetes böngészők és a minket elborító műanyagszemét is bekerült heti gyűjtésünkbe. Szerintünk ezek voltak a legfontosabb és/vagy legszebb adatvizualizációk és infografikák – VIZállásjelentés #11. 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Olimpiai méhraj / Gerardo Furtado

Gerardo Furtado az olimpiai érmek eloszlását méhraj-diagrammal (beeswarm chart) ábrázolta. Az adatvizualizáció azért is érdekes, mert nem csupán azt látjuk, hogy hány darab valaha megnyert érem hány különböző sportolóhoz köthető, hanem azt is, hogy az adott ország teljes népességével milyen arányt mutat a kiérdemelt díjak összessége. Az Egyesült Államoknak például 300 millió lakosa van, Új-Zélandnak ezzel szemben csak négymillió. Arányait tekintve tehát melyik állam számít nagyobb nyertesnek? És ha a delegációkhoz tartozó sportolók számát is figyelembe vesszük? Az ábra segítségével egyesével rászűrhetünk bármely minket érdeklő ország statisztikájára, vagy összesítésben kizárólag az aranyérmekre. Az itt használt méhraj-diagram érdekessége, hogy csak egy tengelye tartalmaz információt (rendszerint az y), az országokat jelző pontok nem fedik egymást, és az egymáshoz viszonyított távolságuk (az oszlopdiagramokkal ellentétben) szintén jelentőséggel bír. Ebben az esetben azért észszerű ezt a formát használni, mert az ábrán 87 ország adatait egyszerre láthatjuk, a kiemelkedő eredmények pedig (például az összes többi ország lemaradása az USA mögött összesítettben) még hangsúlyozottabbak. 

Mindent lát / The New York Times

Farhad Manjoo, a New York Times újságírója idén tavasszal hónapokon keresztül a Firefox böngésző egy olyan verzióját használta, ami a beleegyezésével folyamatosan adatokat gyűjtött a kereséseiről és a weboldalakról, amiket látogatott. Ezeket az adatokat bújtatta csodálatos adatvizualizációs köntösbe munkatársa, Nadieh Bremer, hogy aztán együtt az olvasók elé tárják, hogyan gyűjt rólunk konkrétan minden információt az internet (és passzolgatják tovább ezeket egymás között a weboldalak). Eddig is tudtuk, hogy az online világban nincsenek titkaink, azonban a tényleges eredményt feketén-fehéren látni finoman szólva megdöbbentő. Az egy munkanap során böngészett oldalak között a Google, YouTube, Facebook, Twitter és az Amazon is helyet kapott, valamint néhány amerikai politikus hivatalos weboldala. Ezek sokak szerint nem sorolhatóak a “gyanús” kategóriába, hiába figyelik az adott olvasó tartózkodási helyét a minél pontosabban célzott reklámok érdekében. A kutatásból azonban kiderült, hogy még kevésbé fontosnak ítélt infókat is kinyerhetnek az adott kattintásból – például a látogató által használt monitor méretére, vagy a beállított képernyőfelbontásra vonatkozó számadatokat. 

Palackfüggők / Reuters

Bolygónkon minden percben majdnem egymillió műanyag palack talál gazdára a boltok pénztárainál. Többnyire PET palackokat használunk az üdítők és az ásványvíz tárolására, de egyéb háztartási, kozmetikai szerek szintén ebben a tubusban érkeznek hozzánk. A műanyag csomagolás továbbra is olcsó és higiéniai szempontból is észszerű választásnak tűnik – kivéve, hogy az állat- és a növényvilágot egyaránt tönkreteszi, mi pedig szépen lassan belefulladunk. A Reuters legújabb munkáján azt láthatjuk, hogyan nézne ki egy rakásra hordva a világ összes műanyag palackja, amit egy óra; egy nap; egy hónap; végül egy egész év leforgása alatt vásárolunk. Ezeket a halmokat az ábrák az emberi civilizáció legfontosabb jelképei (a Megváltó Krisztus szobra, az Eiffel-torony és a Burdzs Kalifa) mellett helyezik el, ezáltal könnyebb elképzelnünk méreteiket. Az utolsó ilyen ábrán a 2009 óta általunk termelt palackok piramisa New York fölé tornyosul – a manhattani felhőkarcolók birodalmát modern Lilliputtá változtatva. A cikk végén 65 évnyi (1950–2015) műanyag sorsáról tájékozódhatunk, ami megmutatja, hogy több mint nyolcmilliárd tonna hulladéknak csupán negyede marad használatban, vagy került újrahasznosításra. 

Valami mindig ég / The Washington Post

Augusztusban az egész világot megrengette a szándékosan égetett amazóniai esőerdő híre. Ennek kapcsán több világtérkép is készült a bolygószerte tomboló erdőtüzekről – ezek a lángok azonban nem egyformák. A Föld számos részén nem ritkák az erdőtűzveszélyes időszakok; ezeket az esős és a száraz évszakok váltakozása, a különböző földművelési módszerek, vagy akár túlnépesedés is előidézheti. A Washington Post a NASA által gyűjtött több mint 75 millió tűzeset adatait vitte térképre – ezekből tudjuk most kiolvasni, hogy a bolygó bizonyos részein melyik hónapban leggyakoribbak az erdőtüzek. A NASA tudósa, Niels Andela szerint a globális erdőtüzek csaknem hetven százalékáért Afrika felel – itt viszont meg kell említeni, hogy ezek a területek már alkalmazkodtak a rendszeres égetéshez, ennek megfelelően működik ökoszisztémájuk. Dél-Amerikában ezzel szemben az amazóniai esőerdő peremvidékét égetik, ami ilyen szempontból eddig szűz területnek számított. Idén augusztusban az erdőtüzek száma nagyobb volt mint az eddigi évek során, és nem tudhatjuk, hogy vajon ugyanilyen tempóban halad-e majd tovább az égetés. Az viszont biztosan nem árt, ha folyamatosan figyelemmel követjük, mi történik ezekkel a tájakkal. 

Dorian és társai / Bloomberg

A Dorian névre keresztelt, a Bahamákat átlagosan 300 milliméter esővel és 300 kilométer/órás széllökésekkel sújtó hurrikán az utóbbi évek egyik legjelentősebb viharának számít. További előrejelzések szerint azonban a Dorian nem marad magára: a kontinens partjaihoz az év hátralévő részében több hasonló erősségű hurrikán is érkezhet, a vizsgálatok azt mutatják, hogy az idei év az átlagosnál intenzívebb viharokat tartogathat még Amerika számára. A Bloomberg gyűjtéséből kiolvasható, hogy a térség lakói az utóbbi két évtizedben tapasztalhatták a történelem legerőteljesebb, legpusztítóbb viharait (vagy legalábbis ezek lehettek a legjelentősebbek azóta, hogy erre megfelelő eszközökkel mérni tudják őket). A grafikonokon egészen a múlt századtól kezdődően összehasonlíthatjuk az évtizedekre vonatkozó adatokat, majd a cikk kitér a hurrikánok által okozott, dollárokban mérhető károkra is – ezt a versenyt a 2005-ös Katrina nyerte cirka 167 milliárd dollárral. A hurrikánok kialakulását gyakran hozzák összefüggésbe a partok mentén jellemző ipari fejlődéssel, túlnépesedéssel, a vizek emiatt bekövetkező melegedésével, vagy a tengerszint és a levegő páratartalmának emelkedésével. 

Galambosi Eszter

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom