Bezárás
VIZállásjelentés

Repülési szégyen, kétségbeejtő nyár, Jeffrey Epstein – VIZállásjelentés #9

Húst eszel? Szenvedélyed a fast fashion? Szívószálon keresztül szürcsölöd a palackozott ásványvizet? Ugyan már! Svédországban akkor vagy vérciki, ha repülőre ülsz. Mondjuk, más országokban sem fognak vállon veregetni érte. Ezt valamelyest még ellensúlyozhatod, ha Jeffrey Epsteinnel nem álltál szóba (amíg élt). E heti csokrunk következik a legérdekesebb adatvizualizációkból.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Repülési szégyen / The Economist

Egyre több svéd ember marad szárazföldön, vagy utazik tengeren a légi útvonalak helyett – mutatja az Economist egyik legfrissebb anyagában. A tizenhat éves aktivista, Greta Thunberg például Nagy-Britannia partjaitól egészen New Yorkig vitorlás hajóval utazik, mivel szerinte a repülőgépek és a tengerjáró hajók károsanyag-kibocsátása elfogadhatatlanul magas. A nyugatias, huszonegyedik századi ember számára legalapvetőbb komfortot nélkülöző út (aminek végállomása az ENSZ klímaügyi találkozója) így nagyjából két hetet vesz igénybe – a repülővel megtett nyolc óra helyett. Az elmúlt tizennyolc hónap során csaknem megduplázódott azon svédországi emberek száma, akik, amennyiben lehetőségük van rá, inkább hanyagolják a repülést. A svédeknek már szavuk is van a jelenségre: a flygskam azt a szégyent jelenti, amit az esetleges repülés során a bolygóra tett kár miatt éreznek. A “repülési szégyen” egyébként születése óta jövevényszóként terjed északon: a németeknél flugschamként honosult, a finneknél lentohapea van, a holland ember meg vliegschaamtét érez. Törvényszerű, hogy rögtön megjelent a kvázi antonímiája is: a tågskryt – amikor valaki azzal próbál felvágni, hogy vonattal (vagy egyéb, a környezetre kevésbé káros közlekedési módon) utazik.

Sorok füzetekben, emberek a határon túl / The New York Times

Az USA mexikói határán, Tijuana városában évek óta egy kézzel írott füzetben vezetik a menedékkérők nevét – így kerülnek várólistára. Júliusban ugyan nagyjából ötszáz személy kérelmét elbírálták, a várakozók száma abban a hónapban még így is meghaladta 9 900-at, augusztusban pedig már több mint tízezren álltak sorban. Minden nap átlagosan harmincnégy ember kelhet át a határon, miközben a várakozási időt átlagosan hattól kilenc hónapig terjedőnek becslik. A New York Times mozgó ábráján először folyamatában látjuk az idén beérkezett kérelmek feldolgozásának és a várólista növekedésének összehasonlított sebességét. Ezután a Tijuanától eltérő határmenti településeken vesztegelő tömeg méretét láthatjuk – közöttük három olyan város került még a listára augusztusban, ahol több mint százan próbálnak legálisan átjutni a határon. Összesen nagyjából 26 000 fő lehet ezeken a helyeken, valamint még az a 32 000 személy, akiket Trump annak ellenére küldött vissza Mexikóba, hogy a kérvényül elbírálása már folyamatban volt. Tehát jelenleg több mint 58 000 menedékkérő tolong az USA–Mexikó határon. 

Csapatmunka / Mapzilla Art

Hosszú kihagyás után a Mapzilla Art oldalára több nagyszerű térkép is felkerült – ezek közül a legújabbak az OperStreetMap adatait használja, ahogy a legtöbb esetben mi is az Átltászónál. A Mapzilla legújabb animációi a program előtti tisztelgéssel egyenértékűek – azt mutatják be, hogyan bővültek az OSM térinformatikai adatai. Egymás után villannak fel például a prágai utcák, terek, épületek abban a sorrendben, ahogy az OSM az új adatokkal bővült; egy kis görgetés árán Észak-Amerika vízrajzában is gyönyörködhetünk; vagy megnézhetjük, hogyan építették fel a felhasználók az OSM segítségével néhány év alatt Indiát. Az eredményt nem csak villámgyorsan, .gifként pörgeti le az oldal – lassabban mozgó videó formájában is nézegethetjük.

Jeffrey Epstein bűvköre / The Washington Post

A Jeffrey Epstein-botrány az év eddigi egyik legjelentősebb bűnügyi története. Az amerikai milliárdos ellen már 2005 áprilisában nyomozást indított a rendőrség egy tizennégy éves lány molesztálásának gyanúja miatt, ennek során további 35 áldozattal egészült ki az általa zaklatottak listája. Ezen tettei miatt akkor Epstein másfél évet sem töltött börtönben. 2019 júliusában azonban újra letartóztatták – ezúttal emberkereskedelem és kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális visszaélések miatt, amiknek legalább nyolcvan, de még az is lehet, hogy több mint kétszáz áldozata volt. Epsteint ismét bebörtönözték, ám augusztus 10-én holtan találták cellájában. Mivel bizonyított, hogy több magas beosztású, nemzetközileg is jelentős szerepet betöltő politikussal közeli kapcsolatban állt, a Washington Post ábrákkal teszi átláthatóbbá a bűnöző bonyolult kapcsolati hálóját. A cikkben láthatjuk Epstein udvartartásának legfontosabb és legismertebb tagjait: volt élettársát, személyi asszisztenseit, András yorki herceget, de ugyanígy szerepel a néhai Stephen Hawking, Donald Trump, Bill Clinton, Woody Allen, Naomi Campbell és Kevin Spacey neve is – továbbá az Epstein által milliós adományokkal támogatott MIT Media Lab, a Harvard Egyetem, valamint a new yorki Mount Sinai Kórház.

Hosszú, forró, kétségbeejtő nyár / BBC

2019 júliusa az emberiség történelmének egyik legforróbb hónapja volt. Az elmúlt tíz év során ebben a hónapban mért hőmérsékletek a bolygón szinte mindenhol magasabbak voltak mint az 1880–1900-as években. A BBC virtuális földgömbjén láthatjuk, hogy a bolygó mely részei melegszenek (spoiler alert: ránézésre az egész bogyó), és hol mértek alacsonyabb hőmérsékletet a korábbi évszázadokhoz képest. Az adatvizualizáció leghatásosabb részén ezer nagyváros adataira szűrhetünk rá egyesével (Budapestre szintén), majd az elmúlt száz év januári és júliusi átlagaiból valószínűsíthető jövőbeli eredményekkel szembesülhetünk – a legkevésbé halálos forgatókönyvtől a legrosszabbig, ami csak megtörténhet 2100-ra. A világ tudósai már korábban figyelmeztettek bennünket, hogy a hőmérséklet emelkedését nagyjából 1,5°C-nál meg kellene állítanunk a túlélés érdekében. Most tartunk 1°C-nál, ami a század végére akár 3–5°C lehet. Ez a már múltkor bemutatott tengerszintemelkedést, több száz millió ember természet elől történő menekülését, valamint az alapvető élelmiszerek (rizs, kukorica, búza) termesztésének ellehetetlenedését is előidézheti. 

Galambosi Eszter

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom