Bezárás
VIZállásjelentés

Európai demográfia, fájdalomcsillapítás, laposföld – VIZállásjelentés #4

Ezen a héten egy egyedülállóan részletes európai demográfiai térkép mellett az Amerikai Egyesült Államok lakosságának fájdalomcsillapító-fogyasztási szokásairól is szó lesz, valamint egy az elmúlt korok világtérképeit felsorakoztató munka is bekerült kedvenceink közé. Friss hírcsokrunk következik az adatvizualizáció és információgrafika legjobbjaiból – VIZállásjelentés #4.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Az európai demográfia átrendeződése / ZEIT

A Zeit legújabb térképe az európai országokban 2011 és 2017 között végbement népességnövekedéssel és -csökkenéssel foglalkozik nagyon részletesen – Görögország, Albánia és Ciprus kivételével, mert ezekre az országokra hiányosak voltak az adatok. A negyvennégy állam összesen több mint százezer különböző régiójára vonatkozó adathalmaz lenyűgözően részletes térképet eredményez. Szembetűnő például, hogy Poznan agglomerációs, kertvárosi területeinek népessége jelentős növekedésnek indult, a városközpont lakóinak száma viszont ezzel egyidőben csökkenni látszik (ahogy Budapest és agglomerációja esetében is) – az ország ezidáig is ritkábban lakott vidéki településeit pedig lassan akár az elnéptelenedés veszélye is fenyegetheti. A cikkből kiderül, hogy az Európa északi és északnyugati államaira jellemző látványos népességnövekedés nem csupán a termékenységi rátával hozható összefüggésbe, hanem az ezekbe az országokba érkező bevándorlók számával is. Ezzel szemben a Balti-országokat, a Balkán nagy részét és az Ibériai-félszigetet egyre kevesebben lakják.

Színes utakon bárhova / Peter Atwood

A kanadai Peter Atwood neonba öltöztette bolygónk infrastruktúráját, hogy egyszerre lássuk, mekkora erővel képes alkotni az emberiség, ugyanakkor mennyire apróak vagyunk a világban. Öt különböző térkép szemlélteti, hogyan hálózza keresztül-kasul az ember által épített út- és vasúthálózat bolygónkat, hol helyezkednek el légi és vízi kikötőink, valamint összes városunk. A képeket összevetve feltűnhet, hogyan egészítik ki egymást a különböző közlekedési módszerek – őserdők elszigetelt pontjait, vagy magas, szárazföldi közlekedéssel nehezen megközelíthető hegycsúcsokat légi útvonalon haladva könnyen elérhetünk, így biztosítva a személyek, javak és az információ áramlását a bolygó legtávolabbi pontjai között.

Legális, de veszélyes opioidok az USA-ban / The Washington Post

Az Amerikai Egyesült Államok Kábítószer-ellenes Hivatalának (Drug Enforcement Administration, röviden DEA) fájdalomcsillapító pirulákra vonatkozó adatbázisát fordította térképre a Washington Post. Azt a majdnem 380 millió, 2006 és 2012 között történt tranzakciót vizsgálták, melyek oxikodon- és hidrokodon-tartalmú tabletták eladására vonatkoztak – ezek a fajta bogyók teszik ki ugyanis a gyógyszertárakba érkező opioid pirula-szállítmányok háromnegyedét. Annak céljából tették most országos és megyei szinten is nyilvánossá az adatokat, hogy a lakosság megértse, milyen hatást gyakorolt rájuk ezen gyógyszerek forgalmazása. A vizsgált hét év során az Egyesült Államokban eladott több mint 76 milliárd darab tabletta és az ugyanebben az időszakban bekövetkezett csaknem százezer haláleset összefüggésére világít rá ez a munka.

Ötven évnyi migráció / National Geographic

“2017-ben 258 millió ember élt szülőföldjétől eltérő országban. Az emberiség három százaléka migráns. Az elmúlt ötven évet ábrázoltuk.” – kezdi egyik legfrissebb adatvizualizációját a National Geographic. Az Oxfordi Egyetem Nemzetközi Migrációs Intézetének szakértői szerint a migrációnak különböző okai lehetnek: az adott államra jellemző migrációs politika, háború, konfliktus, vagy egy másik nemzet gazdasági növekedése, munkaerőpiacának erőssége is motiválhatja az állampolgárokat arra, hogy elhagyják azt az országot, ahol születtek. Az ábrákon egyszerre láthatjuk, hogy hányan költöztek egy adott országba, és hányan hagyták el azt 1967 és 2017 között. A cikk végén “migrációs sorrendbe” szedve szerepelnek a Világbank által vizsgált országok: az USA első helyen áll, ide szeretnének tehát a legtöbben bevándorolni – a lista utolsója, az így 193. helyen végző Banglades lett.

Minden, csak nem lapos / Visual Capitalist

A Visual Capitalist egészen az ókorig nyúlt vissza legújabb anyagával, amelyben a világtérképek történetét tárja elénk. Időszámításunk előtt 150-ből, Alexandriából származik az első rajz, ami nem mellesleg már rögtön szélességi és hosszúsági körök ívéhez igazodva, térben jeleníti meg bolygónkat – a kor csillagászatának fejlettségét bizonyítva. A második, 1050 körül keletkezett térkép funkciója merőben eltér az előzőtől, hiszen a középkori darab már nem a világot, inkább a Bibliát igyekszik magyarázni. Továbbhaladva majdnem minden évszázad kartográfiai elképzeléseibe beleshetünk, mire eljutunk napjaink modern atlaszáig. “Ezek szerint nekünk már nem is maradt semmi felfedeznivaló?” – teszi fel a kérdést a szerző. Dehogynem! A mélytengerek világa például a mai napig csupa rejtély számunkra – még a világűr kutatásában is előrébb járunk, mint az óceán titkainak felderítésében.

Galambosi Eszter

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom