Bezárás
VIZállásjelentés

Holdtérkép, szemét és semmiből épült városok – VIZállásjelentés #3

Ezen a héten seregszemlét tartunk naprendszerünk holdjai fölött, ellátogatunk a kőolaj-kereskedelem egyik legjelentősebb központjába és azt is megmutatjuk, miként olvashatók ki az emberiség történelmének sorsdöntő eseményei az Északi-sark jegéből. Íme e heti hírcsokrunk az adatvizualizáció és információgrafika legjobbjaiból – VIZállásjelentés #3.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Holdtérképek / National Geographic

A National Geographic naprendszerünk több mint kétezer ismert holdja közül azokat ábrázolta, melyek önmagukban is érdekesnek, tudományos értelemben jelentősnek mondhatóak. A vizualizáció egyesével mutatja be a főbolygókhoz tartozó kisebb és nagyobb holdakat, ezeknek a Naptól számított távolságát, a rajtuk történt landolások pontos helyét, és azt is, milyen sebességgel mozognak saját pályájukon. A holdak méretét érzékeltető funkció az USA, egy USA-beli állam, vagy város területét méretarányosan vetíti az adott égitestre – ennek köszönhetően válnak világosabbá a számadatok. A holdakat kedvünkre forgathatjuk miközben szórakoztató, néhol humoros magyarázatokkal látja el szerző az ábrákat – például azzal, hogy a Mars egyik holdja, a Phobos egy pirospozsgás űrkrumplihoz hasonlít.

A mi szemetünk – mások problémája / Visual Capitalist

Vajon mi történik a világ műanyaghulladékával? – erre a kérdésre válaszol egyik legfrissebb anyagában a Visual Capitalist. Az adatok azt mutatják, hogy legtöbb esetben Délkelet-Ázsiába kerülnek ezek a rakományok – csak Malajziába évente közel egymillió tonna. Hogy az ok-okozati összefüggéseket jobban értsük, az ábrákról kiderül, hogyan növekedett a régióba érkező műanyag mennyisége, miután 2018-ban Kína bejelentette az újrahasznosítható hulladékok importjának tilalmát. A cikk nem áll meg a puszta tények ismertetésénél, a kialakult helyzet orvoslására két megoldást is javasol a fejlett nyugati országoknak: az egyszer használatos műanyagok mennyiségének visszaszorítását, valamint a hazai hulladék-újrafeldolgozás fejlesztését.

A Hormuzi-szoros folyékony aranya / New York Times

Földünk kőolajkészletének húsz százaléka (a vízi úton szállított kőolaj több mint egyharmada) a Hormuzi-szoroson keresztül utazza be a bolygót. A Perzsa-öbölből származó kőolaj olyan messzi tájakra is ezen a tengerszoroson keresztül jut el, mint Kína, vagy Dél-Korea. A Times térképén több mint ezer olyan tartályhajó útját láthatjuk, amely május 15-e és június 15-e között vonta fel a horgonyt a Hormuzi-szorosban. Az Irán és az Egyesült Államok közötti feszültség növekedését bizonyítja, hogy az elmúlt hónapok során hat tartályhajót ért itt támadás – ez a régió kereskedelmének komoly fenyegetettségét jelenti. A cikkben szereplő többi grafikonból megtudhatjuk, mely országok számítanak jelenleg az olajvilág toplistás fogyasztóinak, ellátóinak, exportőreinek.

Semmiből épült városok / The Guardian

Sarah Moser, a McGill University oktatója több mint száz olyan ázsiai és afrikai várost gyűjtött össze legújabb atlaszához, melyek az elmúlt pár évtized során bukkantak fel a semmiből. A Guardianon olyan műholdas fotókból készült animációkat nézhetünk meg, amelyek bemutatják a szóban forgó területek robbanásszerű fejlődését. Megfigyelhetjük, hogy például a Kínában található, napjainkban több mint kétmillió lakossal bíró Ordos területét 1995-ben kizárólag homok borította – hasonlóan az egyiptomi New Cairo városához, melynek helyén 1984-ben csak a sivatag volt. A malajziai Putrajaya 1993-ban még dzsungel, ma azonban az ország közigazgatási központja; a Sárga-tengerre épült dél-koreai Songdo pedig a nemzetközi üzleti élet egyik legjelentősebb gócpontjává vált. A cikk előreveti, hogy 1950-hez képest 2050-re hatmilliárddal nő majd a különböző városközpontokban élő emberek száma.

Mesélő ólom / The Economist

A nevadai Desert Research Institute kutatói csapata grönlandi és szibériai gleccserek jegében talált ólmot. De mégis mi köze lehet ennek Európa középkori gazdaságához? 1534-ben a cseh Joachimsthal városának ezüstbányájában irgalmatlan tempóban folyt a pénzverés – erre utal a magyar nyelvben meghonosodott ‘tallér’ (angolban ‘dollár’) elnevezés is. Ennek következtében –az ezüstérc finomítása során– ólom került a levegőbe, ami így messzi vidékekre is könnyen eljutott, például Grönland, vagy Szibéria jegére. A kutatók a jégben talált ólom-lerakódásokat vizsgálva rájöttek, hogy azok a Római Birodalom korától kezdve I. Nagy Károly uralkodásának idején át a XIV. századi nagy pestisjárvány éveiről is mesélnek. Az 1970-es években elindult környezetvédelmi intézkedések hatására a sarkvidéki ólomszennyezettség több mint nyolcvan százalékkal csökkent – a középkori szintnek viszont jelenleg még így is hatvanszorosa.

Galambosi Eszter

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom