Bezárás
adatvizualizáció

Ugrásszerűen nőtt a nem uniós állampolgároknak kiadott tartózkodási engedélyek száma

A legfrissebb Eurostat-statisztika szerint Magyarország 2017-ben 117 ezer nem uniós állampolgárnak adott tartózkodási engedélyt, amely a 2016-os adattal összevetve a legnagyobb, 120 százalékos növekedést mutatta egész Európában. A közzétett alapadatok azonban nem árulják el, hogy kiknek adott Magyarország engedélyt, ezért mi utánamentünk. 

Ez az adat csak a teljes számot mutatja meg, azt nem, hogy mely unión kívüli ország polgárának milyen okból adott egy ország tartózkodási engedélyt. Az Eurostat hat kategóriát ad meg a tartózkodási engedély kibocsátásának okaként: családi ok, tanulmányi ok, javadalmazott tevékenység, menekültstátusz, védelem és “egyéb ok”. Ez utóbbi lesz nagyon érdekes, mivel az Eurostat meghatározása szerint az “egyéb ok”:

“ellenőrzés alól felmentett diplomata vagy konzulátusi hivatalnok, (…); illetve nem menedékjog miatt az ország által önkényesen kiadott tartózkodási engedély”

Az alábbi ábrán külön az okokra lebontva látható a kiadott engedélyek számának változása. A családi okból, tanulmányi okból és a egyéb okból kiadott tartózkodási engedélyek száma nőtt, míg a menekültügy, védelmi ok és a munkaügyi ok miatt kiadott tartózkodási engedélyek száma megszűnt.

Nézzük, honnan jöttek azok az emberek, akik a három növekvő kategóriába tartoznak. A családi oknál Kína, Ukrajna, Oroszország, a tanulmányi okoknál Irán, Kína, Törökország a sorrend, az egyéb okoknál pedig Kína, Ukrajna és Oroszország. A legördülő menüből külön kiválaszthatja az országokat.

De vajon mik lehettek azok az okok, ami miatt 2017-ben ugrásszerűen megnött a diplomáciai, hivatali vagy meg nem nevezett okból kiadott főleg kínai, ukrán és orosz állampogároknak megadott tartózkodási engedély? Ésszerű lenne a letelepedési kötvény 2017-es felfüggesztése miatti rohamra gondolni, hiszen a befektetési célból ideérkező nem uniós külföldiek még az év közepéig kaphattak magyar (így uniós) előbb tartózkodási, majd letelepedési engedélyt.

Ugyanakkor a Magyar Nemzet 2017 év végi cikkében az áll, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal tájékoztatása szerint 2013 és 2017 között 6585 személy kapott letelepedési engedélyt, és 13300 személy családegyesítés címszó alatt kaptt ugyanígy letelepedési engedélyt. Ugyanakkor a tartózkodásival rendelkezőkről a hivatal nem vezetett “elektronikus nyilvántartást”, így a lapot nem tudták erről az adatról tájékoztatni. A Magyar Nemzet akkor azt írta, hogy a programban legalább 19885 külföldi vett részt – négy év alatt. Ez a növekmény tehát nem a letelepedési programnak volt köszönhető.

Sokat cikkeztek 2018-ban az ukrán vendégmunkásoknak létrehozott 2016-os programról és annak sikeréről, miszerint két év alatt 5000 ukrán vendégmunkás kapott munkavállalói engedélyt. Ha az egyéb okok közé is sorolták be a munkavállalással összefüggő tartózkodási engedélyeket (és nem a munkaügyhöz), akkor sem jön ki matematikailag az ukrán növekmény, vagyis nem magyarázná teljesen. 2018 áprilisában azonban választások voltak, utána mi is közöltünk egy hosszú riportot az észak-kelet-magyarországi kettős állampolgárokról a magyar-ukrán határon, akik szavazatukkal hozzájárulhattak a Fidesz környékbeli sikeréhez. Az alábbi térképen az látható, hogyan nőtt meg akkor a választásra jogosultak száma 2014 és 2018 között.

Ezek a tippjeink vannak egyelőre.

Itt pedig egy forgatható földgömbön is böngészheti az adatokat.

Bátorfy Attila

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom