Bezárás
Adatviz

Megmutatjuk, hogy néz ki Magyarország felülről

A New York Times tavaly októberben jött ki egy olyan anyaggal, amelyben bemutatták, hogy néznek ki az Egyesült Államok települései, épületeik milyen alakzatokat rajzolnak ki, és a települések milyen hálózatba rendeződnek. Az Átlátszó adatvizualizációs csapata, az Átló most az eredeti anyagból kiindulva megnézte, mi a helyzet Magyarországon. 

Fizess elő az Átlátszóra!

Fizess elő az Átlátszóra: atlatszo.hu/tamogatom

A középiskolai földrajzi atlaszok legtöbbjének végefelé volt egy oldal, ahol a települések utcahálózata és épületei által kirajzolt formákat mutatták be. Nekünk a mai napig beugrik Hajdúböszörmény, ami akkor olyan benyomást keltett, mint egy oldalról fotózott, hengeres, sematikus szémaboglya. Kör alakú volt, de az utcahálózatát jelentő vonalak összevissza álltak. Ennyire emlékszünk a középiskolai földrajzi atlaszokból, de most eláruljuk, hogy ennek szakszerű neve a sugaras halmaztelepülés.

Minden település utca- és épülethálózata kirajzol valamilyen szabályos vagy szabálytalan formát, ezekkel foglalkozik a településszövettan (morfológia). A települések egymáshoz való viszonyával pedig a településföldrajz. Az Átlátszó adatvizualizációs csapatával azt néztük meg, hogy ezeket a formákat, alakzatokat és hálózatokat hogyan osztályozza a településszövettan.

Felülről az ország úthálózata és épületei ilyen mintázatot rajzolnak ki:

Magyarország út- és épülethálózata

A falu- és városmorfológia rendszertanilag megkülönböztet nyitott és zárt, ezeken belül szabálytalan és szabályos/szabályozott alakzatokat, ezeken belül pedig konkrét típusokat, mint a szeres település, a sugaras és rostos halmaztelepülés, valamint a szalagtelkes és orsós útifalvak.

Ezeknek a típusoknak a kialakulása és fejlődése a domborzattól, a vízrajztól, a kiaknázható természeti kincsektől, a település gazdasági funkciójától, növekedésétől, esetleg egy radikális eseménytől (háború, természeti katasztrófa) függ. Így például az Alföld egykori mezővárosainak jellegzetes településformája a sugaras (Hajdúböszörmény) és rostos (Jászberény) halmaz, a Dunántúlé a szalagtelkes egy- vagy többutcás útifalu (Szany), a felvidéki egykori bányavárosoké az orsós-piacteres (Kassa) szerkezet, a Viharsarokban pedig a sakktábla-alaprajz (Battonya).

Utak, épületek, hálózatok

A települések bizonyos szabályok szerint alakulnak és fejlődnek. A települések elhelyezkedésével a településföldrajz foglalkozik, formai sajátosságaival pedig a morfológia. Mindkettőt több tényező határozza meg: a domborzat, a természeti kincsek és a történelem. Ebben az anya

Az Utak, épületek, hálózatok című anyagunkban mindegyik szövettani formán végigmegyünk illusztrációkkal, leírjuk jellegzetességeiket, és kialakulásuk okát. Emellett foglalkozunk Magyarország településszerkezetével, városszerkezeteivel, interaktív térképen magunk is repülhetünk Magyarország felett, továbbá letesztelhetjük, hogy felismerjük-e a megyeszékhelyeinket pusztán az épületeik és utcahálózataik geometrikus formái alapján. Emellett leírjuk, milyen szakirodalmat használtunk fel, milyen adatokkal és milyen szoftverekkel dolgoztunk.

A kattintás előtt még: felismeri a megyeszékhelyeket felülről?

Bátorfy Attila

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom