Bezárás
Média

Így csúszott le Magyarország a sajtószabadság-rangsorokban

Magyarország egykor éltanuló volt a sajtószabadságot értékelő különféle rangsorokban, most két interaktív grafikonon mutatjuk meg, hogy hogyan szerepelt az ország a Freedom House Freedom of the Press és a Reporters Sans Frontiéres rangsoraiban. 

Az talán már nem meglepetés, hogy Magyarország évről-évre egyre rosszabbul teljesít a sajtószabadság teljesülését vizsgáló rangsorokban, ahogy az sem, hogy az új, rosszabb eredményekre a magyar kormány általában úgy reagál, hogy a felmérést “Soros-szervezetek” végezték, vagy egyenesen maga Soros György rendelte meg, miközben 2010 előtt az akkor ellenzékben lévő Fidesz még lobogtatta ezeket a jelentéseket, ha valami negatívat írtak Magyarországról. Érdemes megfigyelni azt is, hogy mely országok utasítják el ezeket az eredményeket akár diplomáciai szinten is: Magyarországon kívül Oroszország, Azerbajdzsán, Törökország, Fehérororszország, újabban pedig Lengyelország, Bulgária, Macedónia.

Ezeket, illetve más rangsorokat egyébként nem csupán a rosszul teljesítő országok nem fogadják el, hanem számos akadémikus, médiakutató is fogalmazott már meg kritikákat velük szemben. Ezek a kritikák egyfelől az adat- és információszerzés módszertanára, az adatgyűjtés és értékelés objektivitásának hiányára vonatkoznak, mások azt vetik fel, hogy képtelenség ugyanazzal a mércével mérni különböző történelmű, hagyományú, kultúrájú országok sajtószabadságát. Kétségtelen, hogy a legtöbb felmérés abból a konszenzuális felvetésből indul ki, hogy létezik egy ideális és utópisztikus, alapvetően liberális médiarendszer-archetípus, amelyhez  viszonyítva érdemes vizsgálni az országok médiarendszereit. A konszenzus alapvetően a második világháború Németországának, illetve a hidegháborús Szovjetúnió autoriter-diktatórikus sajtóviszonyaiból kiindulva vizsgálja a média szabályozási, jogi, gazdasági, piaci feltételeit, és evidenciának veszi, hogy a szabad, plurális médiához számos feltételnek teljesülnie kell: például a szabályozásnak, piacnak a kormánytól/pártpolitikától függetlennek kell lennie, méltóképpen kell reprezentálnia a társadalmi csoportokat és alrendszereket, stb. Ez az idealisztikus kép vegytiszta formában nyilván sehol nem érvényesül. Ennek ellenére a Freedom House és a Riporterek Határok Nélkül (Reporters Sans Frontiéres/Reporters Without Borders) rangsorait érdemes hosszú idősoron is megvizsgálni.

Ezt tette az ELTE médiatanszékének két hallgatója, Kovács Bettina és Vántus Niki, akik összegyűjtötték az adatokat az összes európai országra, továbbá néhány másik kontroll-országra is. 

Freedom House – Freedom of the Press

A Freedom of the Press rangsorában minél magasabb pontszámot kap valaki, annál rosszabbul teljesít. Az alábbi csúszda-grafikonon az látszik, hogy Magyarország és a posztszocialista országok pontszámai hogyan változtak és ehhez képest hogyan alakult az EU28, valamint a régió átlaga. Az adatok között szerepelnek a Balkán-régió országai is kontrollként.

Az alábbi lóversenycharton pedig csak a régiós országok látszanak pontszámok (scores) és egymáshoz viszonyított helyezésük (rank) között. Kontrollországnak betettük Ausztriát, továbbá szintén az uniós és a régiós átlagot is. A jobb oldali nyílra kattintva lehet végignézni Magyarország teljesítményét a Freedom House rangsorán.

Riporterek Határok Nélkül – World Press Freedom Index

A Riporterek határok nélkül indexében ugyanazokat az országokat vizsgáltuk meg, Magyarország abban is egyre rosszabb pontszámokat és helyezéseket ért el.


Az adatokat innen lehet letölteni.

Kovács Bettina-Vántus Niki-Bátorfy Attila

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom