Obama elnök nyolc éve a legfontosabb számok tükrében

Obamakép0.1

 

Munkanélküliség, bevándorlás, egészségügyi kiadások, bűnözés – interaktív infografikák Barack Obama elnökségének fontosabb mérőszámairól.

 

Hirdetés

800x600_Januar2

 

Pénteken hivatalosan is véget ért Barack Obama második (alkotmányosan lehetséges utolsó) elnöki ciklusa. Őt olyasvalaki követi majd a Fehér Házban, aki ígérete szerint újra naggyá fogja tenni Amerikát: csökkentené a munkanélküliséget, visszaszorítaná a bevándorlást, az általa katasztrofálisnak tartott Obama-féle egészségbiztosítási törvényt, amely szerinte drasztikusan megdrágította az egészségügyet, egy új, sokkal jobb törvénnyel fogja felváltani, rendet tenne (szerinte egyre romlanak az Egyesült Államok bűnözési statisztikái).

Nagy kérdés, hogy milyen eredményeket fog produkálni Donald Trump elnök, de ugyanilyen fontos kérdés, hogy Trump helyzetértékelése helyes volt-e. Tényleg egyre kevesebb a munkahely az Egyesült Államokban? Tényleg elviselhetetlenül sok a bevándorló? Tényleg egyre több a bűnözés? Tényleg elszabadultak az egészségügyi kiadások?

A New York Times infografikái ezeket a kérdéseket válaszolják meg, de csak azután, hogy az olvasó maga kitölti a grafikonokat. Lássuk például a munkahelyeket – viszonyításként szerepel az ábrán George W. Bush megelőző nyolc éve is:

A világgazdasági válság egyre növekvő munkanélküliséggel is járt, innen indult az Obama-kormány, és innen indul az olvasó is, akinek a legjobb tudása vagy tippje alapján meg kell rajzolnia a görbét, majd megnézheti, hogy nyolc évvel később mi is a helyzet az amerikai munkaerőpiacon:

 

Obamakép1

 

2009-től kezdve folyamatosan csökkent a munkanélküliség (sárga pontozott vonallal az olvasói tipp, kék vonallal pedig a valós statisztikai mutató, az ábra alatt pedig rövid magyarázat található), ami mostanra majdnem visszaállt a válság előtti szintre.

 

Mi a helyzet az illegális bevándorlással?

 

Obamakép2 (1)

 

Trump leghírhedtebb ígérete szerint olyan falat fog építeni a mexikói határra, amit majd utólag ki is fog fizettetni a mexikóiakkal, amitől drasztikusan csökkenne a délről érkező illegális bevándorlók száma. A fenti ábra viszont azt mutatja, hogy ez a szám a fal nélkül is csökkenő tendenciát mutat.

 

A következő ábra a bűnelkövetés miatt deportáltak számát mutatja:

 

Obamakép3

 

Mint látható, Obama elnök alatt sokkal több bevándorlót utasítottak ki az Egyesült Államokból, mert bűnösnek találta őket a bíróság.

 

A bűnügyi helyzet általában:

 

Obamakép4

 

Néhány nagyvárosban ugyan növekedés tapasztalható, de az országosan egyre javul az amerikai közbiztonság.

 

Eladósodottság:

 

Obamakép5

 

Nos, a nemzeti össztermékhez képest majdnem megduplázódott az amerikai állam adósságállománya – a bankmentés és a gazdaságélénkítés költséges dolgok.

 

És végül az egészségügyre fordított kiadások:

 

Obamakép6

 

Valóban növekedtek a GDP-hez mérten, de nem számottevően, és közben sok millióan jutottak egszségbiztosításhoz.

A számok azt mutatják, hogy az amerikai társadalom elmúlt nyolc éve komoly sikereke hozott. Donald Trumpnak nem lesz könnyű dolga, ha például a munkahelyeket illetően látványos sikert akar elérni.

(The New York Times)

Somodi Dániel

Januári előfizetési akció!

Januárban minden huszadik régi és új előfizetőnket megajándékozzuk egy Átlátszós pólóval. Részletek itt.

  • transformer

    Az közismert, hogy a New York Times és az egész amerikai liberális média Hillary Clintont támogatta Trumppal szemben. Ezért nem is meglepő, ha olyan statisztikákat közölnek, amelyek Obama elnökségének eredményeit igazolják.
    Valami azonban még sem lehetett rendben, ha – még az USA választási rendszerének anomális mivoltát (elektorok vs. szavazók) tekintetbe véve is – Trump ennyire biztosan tudott nyerni. Pl. az Obama korszak eredményei hogyan oszlottak meg a társadalom különböző rétegeiben ? Vagy: milyen hiányérzet keletkezett azokban a főleg fiatalabb szavazókban, akik 2008-ban még nagy többséggel álltak ki Obama, mint elnökjelölt mellett Hillary Clintonnal SZEMBEN, amit akkor a demokrata establishment kénytelen volt figyelembe venni, hogy aztán a szokott módon “lenyelje” a “kívülről jött” elnököt.
    Trump megválasztása nem elsősorban Obama sikertelenségének a következménye, még ha elnöksége sokakban okozott is jogos csalódást. Ez utóbbiban pedig annak az establishmentnek volt óriási szerepe, amely most újra megpróbálta a már 2008-ban is lejáratódott Hillary Clintont pozícióba juttatni. Trump NEM OBAMÁVAL szemben nyert, hanem a multinacionális monopóliumok kijárójának tartott CLINTONnal szemben, aki egyszerűen hiteltelen, főleg az amerikaiak újabb nemzedékei előtt. Még az előtt a többség előtt is, amely rá szavazott, de valójában Trump és az ultrakonzervatív republikánus párt ellen jött össze, de így is kevésnek bizonyult, mert Hillary Clinton mögé kellett felsorakoznia.
    Valószínűleg az Obama-korszak eredményeinek javát már megint ugyanaz a kisebbségi elit nyelte le, amely ezt szokásosan megteszi. Hogy Trump alatt sem lesz másképp ? Efelől nem sok kétség lehet, de amíg a zárt kétpárti választási rendszert nem sikerül áttörni (vagy a demokraták nem képesek átlépni a saját árnyékukat), addig nincs is mit várni.
    Ami pedig a liberális médiát illeti, ideje volna egy kissé magába néznie. Mert ha azzal az ostobasággal próbálják hitegetni magukat, hogy Putyin trolljai nyerték meg a választást Trumpnak, akkor még további trumpok feltűnését is meg kell érniük. Arról nem szólva, hogy érdemes volna a liberális politika szerepén is elgondolkodni, hogyan is tűnt fel valaha Putyin a semmiből: http://mondediplo.com/2017/01/puppets

  • Vidéki

    Ha a New York Times infografikái a valósággal teljes összhangban vannak, akkor miért szavazott az USA népe a változtatás mellett?

    Marx arról beszélt, amikor kifejtette, hogy a lét(biztonság) határozza meg a tudatot (gondolkodásmódot, nézőpontot, világszemléletet, viselkedést)

    • Vanek_ur

      Ha a Fidesz azt mondja, hogy a szocik el akarják lopni a nyugdíjpénzeket, és majd ők megvédik, akkor elhiszed? Na, így hittek Trump-nak is. Már régen nem az számít, hogy ki mit tesz le az asztalra, és mi a valóság; hanem hogy ki mennyire tudja lehazudni az égről a napot, a holdat és a csillagokat; és mennyire tudja elhitetni a néppel, hogy minden jó tőle jön, és minden rossz az ellenkező oldalról. Például amikor konkrét kérdéseket konkrét számokkal feltettek a parlamentben a minisztereknek, akkor a válasz az volt, hogy a “bukott baloldal” nem ért semmihez, és ne beszéljen. Semmi tényekkel igazolt válasz; csak a ‘gonoszok’ elleni érzelmekre játszás.

      • Vidéki

        Akkor mi lenne a jó?

        Nem kellenek szabad választások?

        Jőjjön az anarchia?

        • Vanek_ur

          Hogy jutottál erre a következtetésre? De most tényleg komolyan. Hol írtam én erre csak kicsit is irányítót? :)

          Nem a választásokkal van a baj, hanem hogy nem tudnak az emberek érdemben korrekt infókat kapni, ami alapján választhatnának. Tudod, hogy megéri-e és feltétlenül szükséges-e Paks? A Fidesz azt mondja igen, a többiek meg hogy nem. De konkrét adatok, amik alapján lehetne dönteni nincsenek (a Fidesz letitkosította ezeket – a mások által becsülteket meg lemossa mindenki az asztalról, mondván hogy azok ‘elfogult ellenzéki tippelők’ adatai, és nem a valóság). Érdemi infó nélkül csak bízni lehet a saját pártod által mondottakban. És erre írtam azt is, hogy például a Fidesznél az érzelmekre hatnak, nem az eszekre. Azt mondják, hogy mindenki gonosz, és harcolni kell ellenük, mert csak ők tudják az igaz utat (miközben meg …..); de ezt úgy adják elő, hogy a másik oldal nem jöhet belőle ki jól akkor sem, ha ‘azoknak’ van igaza. Innen meg könnyen lehet manipulálni az embereket, nehogy olyan infójuk legyen, ami alapján nem őket választanák. Például ha az egyik oldal nem csak azt hangoztatná, hogy mocsok, szemét bevándorló terroristák; a másik meg nem folyton csak és kizárólag szegény menekültekről beszélne; akkor talán az emberek is rájöhetnének az ‘arany középút igazság’-ára.

          • Vidéki

            “Megéri-e és feltétlenül szükséges-e Paks?”

            A propagandista balfácánok szerint nem éri meg.

            Aszódi Atilla professzor szerint aki az atomenergiával kapcsolatos témákhoz professzionális szinten ért, megéri!

            Ha te nem akarod meghallgatni az észérveket, hanem balhitekben hívő és vad kényszerképzetes propagandistákra hallgatsz, akkor nemcsoda hogy te is tévelyegsz.

          • Vidéki

            Nem jól gondolkodsz: “Például ha az egyik oldal nem csak azt hangoztatná, hogy mocsok, szemét bevándorló terroristák; a másik meg nem folyton csak és kizárólag szegény menekültekről beszélne; akkor talán az emberek is rájöhetnének az ‘arany középút igazság’-ára.”

            Racionális vitában nem az dönt, hogy az érvek és ellenérvek milyen arányban jelentkeznek, hanem az érvek ereje dönt.

            A természettudományok fejlődést az tette lehetővé, hogy az igazi tudósok a valóság kontrolljának és a racionális érvelés szabályainak vetették alá teóriáikat!

          • Vanek_ur

            És az hol racionális, hogy az egyik oldal a gyűlöletre hajt (mert minden “bevándorló” terrorista), a másik meg az együttérzésre (mert minden “menekült”-et üldöznek otthon)? Ez sehol nem racionalista. Mintha a matematikai alapigazságokat is úgy hozták volna létre, hogy melyik ‘felfedező’ volt “azonos oldali” az éppen aktuális uralkodó réteggel (‘igaza van’!), vagy épp ‘ellenzéki’ (“mocsok hazaáruló, istenkáromló, …”). Pedig az igazság hosszútávon megmutatja magát (lásd: Kopernikusz és társai); akármilyen oldalról is jön…

          • Vidéki

            Te a csúsztatásra hajtasz.

            Csak te állítod, hogy az egyik oldal azt állítja ,mert minden “bevándorló” terrorista.

          • Vanek_ur

            Ad 1.: már ismét olyan dolgot látsz bele dolgokba, amiket nem írtam! Kár, hogy az elvakultságod (és tök mindegy, hogy ez most jobboldali-e, vagy esetleg netalántán baloldali lenne-e) okán nem vagy képes normális döntéshozatalra.
            Ad 2.: Tudok hozni legalább 10 olyan magasabban kvalifikált professzort, aki szerint meg ennyiért nem éri meg; hiszen sokkal drágább lesz az áram, és még az unokáink unokái is ennek az adósságait fogják fizetni. Akkor most kinek higgyen az ‘egyszeri’, hozzá nem értő választópolgár? Pláne, ha olyan ‘szakértői’ véleményt lehet hallani a kormányoldalról, hogy az alternatív energia nem használható, mert éjjel nem süt a nap.
            Ad 3.: Én észérvekkel hoztam példákat, Te mindenbe beleláttál olyanokat, amik nem voltak benne. És messze nem én vagyok a “vad kényszerképzetes propagandistákra” hallgató, hiszen én mindkét oldal véleményét meghallgatom (sőt, egyik oldal felé sem vagyok elfogult; így nem vagyok ‘baloldali’ sem, csak egyszerűen kiábrándult) – Te vagy az, aki csak és kizárólag az egyik oldal véleményét vagy hajlandó meghallgatni (és elhinni); hiszen -szerinted- aki a másik oldalról mond bármit, az az, amit le is írtál. Ha nem vagy hajlandó kicsit is kimozdulni a komfortzónádból, akkor nem is fogod látni az egész világot; csak azt a kis részt, ami onnan látszik. Onnan pedig bármilyen döntést is hozni pont úgy lehet, ahogy leírtam korábban: észérvek helyett csak érzelmi érvek alapján (ahogy a példád mutatja is).

          • Vidéki

            Megint csúsztatsz: Szerinted, a kormányoldal szerint az alternatív energia nem használható, mert éjjel nem süt a nap.

            Annyit sok megvadult propagandista nem akar felfogni az elektromos energiatermelés problémáiból, hogy az elektromos energiatermelésnek összhangban kell maradni a mindenkori fogyasztással, különben a szolgáltató hálózatok összeomlanak, amire még az erőforrásokban gazdag Egyesült Államokban is voltak példák.

            Az elektromos energia többlet nem tárolható el olyan könnyedén, mint egy levágott disznó a hűtőládában.

            Arról sem szabadna elfeledkezni a propagandistáknak, hogy a nap nem mindig süt és a szél sem fúj mindig, de a fogyasztói igényeket akkor is ki kell elégíteni.

            Ez csak úgy lehetséges, ha a kieső termelő kapacitások pótlására másfajta erőművi kapacitásokat létesítenek. Ezek a beruházások sincsenek ingyen, másrészt ezen tartalék erőművi kapacitások szeszélyes beindítgatása és leállítása rontja ezek hatásfokát!

            Ezeket a költségeket is hozzá kell számítani a szél és napenergia költségeihez egy racionálisan gondolkodó lénynek.

          • Vanek_ur

            Aha. Csúsztatok. És _szerintem_. Nem ám ez volt a viszontválaszban szó szerint. Nem. Én ezt gondolom. Ja. Akkor a jegyzőkönyvek és a tévéközvetítés is manipulálva lett a gonosz ellenzék oldaláról. Ja, és a németek is hülyék, mert náluk megy a vegyes energiatermelés. És a japánoknál is annyi, de annyi áramszünet van, mióta leállították az atomreaktorokat. Vagyis mindenki hülye, csak a mi ‘atomenergiai-gondolkodóink’ a tökéletesen jó megoldással rendelkezők. :)
            Tudod mit: hagyjuk! Nyertél, én vagyok a hülye, mert leálltam egy “vad kényszerképzetes propagandistákra hallgató”-val vitázni. Hiába próbáltam csak példákkal megmutatni, hogy a gondolkodásod azért rossz, mert érzések alapján döntesz (mint az egyszeri ember, akinek a fogorvosa azt mondta, hogy használjon Corega műfogsortisztítót; de a szomszéd szintén fogorvos meg azt mondta, hogy nem kell hozzá ilyen drága dolog, elég csak megmosni, mint a fogakat – miközben meg az alapján döntött, hogy melyik fogorvos ‘jó keresztény’); Te még a példákba is belekötsz (lásd a lentebbi példát is). Hát tedd. Innentől nem látom értelmét a vitának. Mert ha nem akarod megérteni, hogy mit és miért írtam, akkor nincs miért tovább írnom bármit is (ha meg nem tudod megérteni, akkor meg nem is akarok továbbra bármit is írni).

          • Vidéki

            Hogyan lehetséges az, hogy olyan sokba kerül a lakossági áram a csodálatos Németországban, ahol a legtöbb szélturbina üzemel, ezek összteljesítménye 43 gigawatt, tehát a teljes EU-s kapacitás harminc százaléka és az összes tavalyi újonnan installált szélerőmű 47 százaléka is ott épült föl?

            Egy kilowattóra villamos energiáért a német lakos miért fizet több mint kétszer annyit, mint a magyar,
            ha a szélerőművek annyira sikeresek

            és ráadásul az északi és a balti tenger partjain, szélenergia termelés szempontjából különlegesen kedvező helyen, nem a kontinens belsejében települtek?

            Németország szén-dioxid-kibocsátása többévnyi csökkenés (lássunk csodát) után 2015-ben újra nőtt.

            Az Eurostat adataiból kiderül: a 2015-ös lakossági villamosenergia-díjakat összehasonlítva az EU-27-ek körében a legmagasabb árat Dániában és Németországban találjuk (30,7 és 29,5 eurócent/kWh),

            Franciaországban 2015-ben a lakossági villamosenergia-díj mindössze 16,24 eurócent/kWh volt, a német díjnak mindössze 55 %-a. Itt a villamosenergia 75 %-át atomerőművek állítják elő!
            .
            A számok nyelvére lefordítva: Németországban a megújuló energiaforrások masszív támogatása összességében 20 százalékkal emelte meg a lakossági villamosenergia-árat, amely ma már 90 Ft/kWh körül mozog.

            A motivációk világosak: Németország a megújuló energiaforrások erőltetett ütemű elterjesztése mellett tette le a voksát. Eközben minden lehetséges módon igyekszik megőrizni ipara versenyképességét, akár azon az áron is, hogy a többletterheket szinte teljes mértékben a lakossági fogyasztókra hárítja át.

            Németországban az elmúlt években a megújuló energiaforrások gyors térhódításának lehettünk tanúi. Ennek eredményeképpen – a gazdasági és energiaügyekért felelős szövetségi minisztérium adatai szerint – tavaly Németország teljes villamosenergia-fogyasztásának immáron több mint a negyedét (egészen pontosan 27,8 százalékát) a „zöld” energiaforrások biztosították,

            mégis a megújulók részaránya a primer energiafogyasztáson mindössze 11 %!