Bezárás
Uncategorized

Így alakult a bejelentett fertőzések száma 2007-2014 között a magyar kórházakban

Bár a kórházi fertőzéses járványok száma 2014-re jelentősen lecsökkent, az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók által okozott fertőzések száma a háromszorosára nőtt. Az Országos Epidemiológiai Központ honlapján elérhető adatok hiányosnak tűnnek. A magyar kórházak járványügyi helyzetét bemutató infografikáink második része.

columbo

Előzmények

Méltatlan és megalázó körülmények a gyermekkórházakban – az ombudsman közbelép

„A boncolási jegyzőkönyvben szó sem volt fertőzésről” – kórházi horrorsztorik

Felmelegedett inkubátorok, újrasterilizált injekcióstűk, használt köpenyek – így gyilkol az egészségügy

Kipereltük a kilenc újszülött életét követelő kórházi járványról szóló eltitkolt ÁNTSZ-jelentést

Háromszorosára nőtt a többszörösen ellenálló baktériumfertőzések száma a magyar kórházakban 2005 – 2010 között

Vadászat a multirezisztens szuperbaktériumokra

Támadnak a szuperbaktériumok, a modern orvoslás következményei

Az Átlátszó cikksorozatot indított a kórházi fertőzésekről, amelyben egyedi kórházi eseteket és tágabb összefüggéseket – például az egészségügy alulfinanszírozásával vagy az antibiotikumok túlhasználatával kapcsolatos problémákat – is szeretnénk bemutatni.

Ha személyes tapasztalata vagy információi vannak a kórházi fertőzésekről, kérjük, jelentkezzen az info@atlatszo.hu e-mailcímen, és foglalja össze tömören az esetet!

Ahogy arról már korábban írtunk, egy 2013-as tanulmány szerint a többszörösen ellenálló baktériumok által okozott fertőzések egyre gyakoribbak a magyar kórházakban, a legtöbb fertőzést a megyei és a nagy fővárosi kórházakban regisztrálták. Az elhunytak száma ezres nagyságrendű volt már 2005 – 2010 között is.

Ugyan 2004 óta kötelező módon minden kórháznak adatot kell szolgáltatnia az NNSR számára a kórházi fertőzéssel kapcsolatos járványokról, a multirezisztens, vagyis az antibiotikumoknak többszörösen ellenálló kórokozók (MRK-k) által okozott kórházi fertőzésekről és a kórházi véráram fertőzésekről.

Ezek a tanulmányok 2007-2014-es évekre vonatkozóan elérhetők az Országos Epidemiológiai Központ honlapján, ám elemzésük több szempontból is nehézkes. Egyrészt leginkább a szakmának íródtak, ezt tükrözi a nyelvezet is, másrészt az éves jelentésekben szereplő mutatók időnként megváltoznak, egyes adatok kimaradnak, így a jelentések nehezen összehasonlíthatók. Most további infografikákon mutatjuk meg a legfontosabb számokat.

A kórházi járványok során megfertőződöttek száma a 2008-as rekordmagasságról (4081 fő) 1326-ra csökkent, úgy, hogy a vizsgált időszakban a járványok száma folyamatosan évi 100 és 200 darab között mozgott. Külön tartják számon az MRK-k által okozott egészségügyi ellátással összefüggő járványokat, amelyeknek a száma látványosan nőtt: 2007-ben 1384 ilyen járványt regisztráltak, míg 2014-ben már 3998-at.

Az egyes kórházak által bejelentett fertőzésekről nem állnak rendelkezésre információk, de az OEK által közölt jelentésekben a 2007 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan szerepelnek információk, a további évekre vonatkozóan nincsenek információk. Fontos tudni azt is, hogy nem minden kórház szolgáltatott adatot a fertőzésekről.

A közép-magyarországi kórházakban regisztrálták magasan a legtöbb MRK-k által okozott egészségügyi ellátással összefüggően keletkezett járványt a többi régióhoz képest (2007: 349, 2011: 710). Három olyan régiót volt a hétből, ahol 2010-et követően csökkenni kezdett a fertőzések száma, a többiben emelkedett. A legkevesebb fertőzést a közép-dunántúli kórházakból jelentették (2011: 104).

A véráramfertőzést jelentő kórházak régiós megoszlása hasonló az MRK-s adatokhoz, itt szintén a közép-magyarországi intézmények jelentették a legtöbb esetet (2007: 236, 2010: 588). Ahogy azt a korábban említett szerzői is megjegyezték, a legtöbb multirezisztens fertőzést, amelynek következménye lehet a véráramfertőzés is, a megyei és nagy, fővárosi kórházakban regisztrálják, őket követik az egyetemi és a városi kórházak.

Változás az előző, MRK-k által okozott járványokat ábrázoló grafikonhoz képest, hogy a dél-dunántúli adatok szorosabban követik a közép-magyarországiakat, és egyik régió esetében sem figyelhető meg sem csökkenés, sem stagnálás.

A nem specifikus (nem csak kórházi környezetben kialakuló) nosocomiális járványok jelentős többségét 2007 és 2014 között a calicivírus okozta, bár a 2007-ben rögzített 70 fertőzés 2014-re kevesebb mint felére, 31-re csökkent. Ugyanakkor a rotavírus által okozott járványok száma hét év alatt megduplázódott.

A nem specifikus nosocomiális járványok során megbetegedett emberek számáról csak részleges információkat találtunk. A calicivírussal fertőzött betegek száma 2007 és 2011 között megháromszorozódott, 2010-ben pedig különösen magas volt a calici- és rotavírussal egyszerre megfertőződött betegek száma.

Amint az látszik, évek óta nincs adat több fontos kérdésről, például nem érhető el kórházakra lebontott adat általában az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről és a halálesetek számáról sem. Márpedig egy beteget nem általánosságban érdeklik az adatok, hanem az, hogy az őt ellátó kórházban milyen eséllyel fertőződik meg és egy adott fertőzésbe milyen eséllyel halhat bele. Éppen ezért ezeket az adatokat a KiMitTud közérdekű adatigénylő portálon keresztül kikértük.

D. Kovács Ildikó

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom