Bezárás
Uncategorized

Háromszorosára nőtt a többszörösen ellenálló baktériumfertőzések száma a magyar kórházakban 2005 – 2010 között

Már évek óta tudott, hogy a többszörösen ellenálló baktériumok által okozott fertőzések egyre gyakoribbak a magyar kórházakban, a legtöbb fertőzést a megyei és a nagy fővárosi kórházakban regisztrálták. Az elhunytak száma ezres nagyságrendű volt már 2005 – 2010 között is. Az okok között a rossz fertőtlenítés is ott található.

Előzmények

Kipereltük a kilenc újszülött életét követelő kórházi járványról szóló eltitkolt ÁNTSZ-jelentést

Támadnak a szuperbaktériumok, a modern orvoslás következményei

2013-ban jelent meg az a tanulmány, amelyet a magyar kórházakban 2005 és 2010 között regisztrált multirezisztens, vagyis többszörösen ellenálló kórokozók (MRK-k) által okozott fertőzésekkel kapcsolatban készítettek.

A tanulmány készítői az adatokat részben az Országos Epidemiológiai Központ által működtetett Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszerből (NNSR) nyerték ki, amely a kórházakban keletkezett fertőzések információit foglalja magában.

2004 óta kötelező módon minden kórháznak adatot kell szolgáltatnia az NNSR számára a kórházi fertőzéssel kapcsolatos járványokról, a multirezisztens kórokozók által okozott kórházi fertőzésekről és a kórházi véráram fertőzésekről.

A Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer eredményeiről szóló beszámolók a 2007-2014-es évekre vonatkozóan elérhetők az Országos Epidemiológiai Központ honlapján, igaz, egy laikus nagyon nehezen tudja kiszűrni belőle az információkat. A részletes jelentéseket egy későbbi cikkünkben elemezzük.

A 2013-as tanulmány szerint a NNSR-ben található adatok alapján 2005 és 2010 között összesen 6845 kórházi fertőzéses beteget diagnosztizáltak, és a betegek 1/3-a meghalt a kórházban.

A 100 000 betegre eső fertőzöttek száma a 2005-ös kiindulópontról 2010-re közel a háromszorosára nőtt. A leggyakrabban jelentett baktérium az MRSA volt (az MRK-ról és fajtáiról itt olvashatnak bővebben), a fertőzések 52,2 százalékáért volt felelős, bár 2007-re stabilizálódott a helyzet.

A fertőzések leggyakoribb helyeként az operációk során keletkezett sebeket és a véráramot jelölték meg a szakértők.

A 2005 – 2010 között felmért kórházak

A vizsgált évek során az adatszolgáltatásra kötelezett kórházak száma némileg változott (180-ról 172-re), de nem jelentősen. Annál inkább a fertőzést regisztráló intézmények száma. Azoknak a kórházaknak a száma ugyanis, amelyek legalább 1 páciensnél a kórházban elkapott fertőzést diagnosztizáltak, a 2005-ös 27,8 százalékról 43,6 százalékra nőtt. A jelentett fertőzések száma a 2005-ös 590-ről a több mint háromszorosára (1807) emelkedett 2010-re.

A leggyakoribb betegségek, amelyekkel a később megfertőződött páciensek eredetileg bekerültek a kórházakba, a szív- és érrendszeri (44%) és a légzőszervi (15,7%) panaszok voltak.

A tanulmány készítői azt is megnézték, hogy milyen kórháztípusokban volt a leggyakoribb a multirezisztens fertőzés. A sort a megyei és nagy, fővárosi kórházak vezetik, az MRK-fertőzések közel felét itt regisztrálták, őket követik az egyetemi klinikák, majd a városi kórházak.

A 6845 fertőzéses beteg túlnyomó többségéről későbbi információk is rendelkezésre állnak: 43 százalékuk meggyógyult, de 34 százalékuk meghalt, míg 23 százalékukról annyi tudható, hogy átkerültek más kórházba.

A 2015-ös jelentés adatai: a „sima” fertőzésekkel is baj van

Frissebb adatok állnak rendelkezésre a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet 2015-ös jelentése jóvoltából (pdf) a nem multirezisztens kórokozók által okozott fertőzésekről, bár ezek sem túl megnyugtatók. A jó hír, hogy a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek járványügyi helyzetét rendkívül kedvezőnek találják, például Magyarországon kívül kevés olyan európai ország van, amelynek 2015-re sikerült felszámolni a kanyarót és a rubeolát.

Ugyanakkor gyakoriak a kórházban keletkezett, sokszor halálos kimenetelű járványok, 2010 óta folyamatosan emelkedik a Clostridium difficile (CDI) által okozta járványok száma, főként az idős, 50 év feletti, több krónikus betegséggel rendelkező betegek körében. 2014-ben a kórházi járványok 40 százalékáért volt felelős ez a kórokozó. A CDI okozta fertőzések és halálozások a legnagyobb esetszámú bejelentett fertőzések Magyarországon, 2013-2014-ben több mint 6000-et regisztráltak. A magyar érték az európai több mint kétszerese.

Az Epidemiológiai Központ 2014-es tájékoztatója szerint multirezisztens baktérium okozta fertőzés 112 beteg esetében volt a halál oka, vagy játszott abban közre, míg a CDI fertőzés esetében ez a szám 228 volt. A CDI felnőttkorban enyhébb tünetekkel is járhat: antibiotikum kezelés után okozhat hasmenést, kórházi osztályokon azonban közvetlen érintkezés útján terjed, három vagy ennél több napos kórházi tartózkodás után megjelenhet.

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet jelentése az állapítja meg, hogy a multirezisztens kórokozók és a Clostridium difficile okozta fertőzések kialakulását és terjedését alapvetően az antibiotikumok racionális, helyes, célzott alkalmazása és az infekciókontroll megerősítése révén lehet megelőzni, illetve visszaszorítani. Vagyis a helytelen gyógyszerhasználat mellett a kórházi fertőzés megelőzés terén is van mit tenni. Utóbbi részben adatgyűjtést és elemzést, részben kockázatértékelést, de megfelelő fertőtlenítés is jelent.

D. Kovács Ildikó

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom