Bezárás
Uncategorized

Gáza és a közösségi média: személyre szabott propaganda

Gilad Lotan a Medium.com honlapon megjelent cikkében arról ír, milyen mintát követ a gázai konfliktussal kapcsolatos információk áramlása a különféle közösségi oldalakon. A vizsgálat egy régi igazságot erősített meg: nem szeretünk olyan tartalmat olvasni, ami szemben áll az előzetes ismereteinkkel és véleményünkkel.

AZ IDF és a Hamasz háborúja nem csak a valós térben zajlik, hanem a virtuálisban is, főleg a közösségi média tereiben – hívta fel a figyelmet Gilad Lotan. Nem csak egyre nagyobb mennyiségű médiatartalom keletkezik, de az egyre nagyobb sebességgel jut el hozzánk. Azzal, ahogy kialakítjuk az online profilunkat, és beállítjuk, hogy mi az, ami érdekel minket, mi az, amit már tudunk és mi az, ami nekünk ajánlott, kiváló táptalajt biztosítunk a saját igazunk megerősítésének. Ezek a felületek olyan tartalmakat részesítenek előnyben, amelyek minél nagyobb forgalmat generálnak, vagyis amelyre minél többen kattintanak, vagy minél többször osztják meg, ezért azt a tartalmat, amely miatt kényelmetlenül éreznénk magunkat, kiszűrik.

A cikk szerzője példát is hoz arra, hogy a különféle hírforrások hogyan kezelnek egy-egy eseményt. Az eredeti poszt írásával egy időben az újságok arról tudósítottak, hogy izraeli védelmi rakéták eltaláltak egy rafahi iskolát. Egy órán belül a vezető angol nyelvű lapok legfontosabb hírévé vált a támadás, ugyanakkor a vezető izraelit hírportálok alig tettek említést az incidensről, hozzátéve azt, hogy a Ha’aretz ugyan beszámolt róla, de annak viszonylag alacsony az olvasottsága, és szélsőségesen liberális sajtótermékként tartják számon. Az izraeliek között elfogadott az a nézet, írja Lotan, hogy a média világszerte Izrael-ellenes és jobbára a palesztinok pártját fogja. Az, hogy a média mit tart hírértékűnek és tájékoztatásra érdemesnek, nagyban befolyásolja a valóságérzékelést.

A közösségi média egy egészen más tészta. A Facebookon, a Twitteren és a többi hasonló oldalon az érdeklődési körünknek megfelelő reprezentációt hozunk létre azzal, hogy mit vagy kit lájkolunk vagy követünk. Minél hasonlóbb tartalmakat fogyasztunk, annál többször jelennek meg ugyanilyen tartalmak a hírfolyamunkban. Ez fokozza a forgalmat, annál több lesz a lájk, a megosztás, ezzel emelkedik az értéke is.

Facebook

A Facebooknak fontos szerepe van abban, hogy hogyan jusson el az információ sok emberhez. Bár az izraeliek egy része maga is megoszt híreket az üzenőfalán, sokan a már belájkolt oldalak tartalmait osztják tovább. Ezeken az oldalakon általában vicces mémek, figyelemfelkeltő képek vannak, olyan jellegű tartalmak, amelyeket nagyon sokan és szívesen osztanak meg. A rafahi incidens idején például semmilyen hírt nem osztottak meg az iskola megtámadásáról, helyette egy, a gázai övezetet és a Windows népszerű játékát, az Aknakeresőt ötvöző grafika pörgött.

Twitter

A Twitter esetében már más a helyzet. Gilad Lotan készítette egy ábrát arról, hogy a twitterezők hogyan reagáltak egy másik bombázásra, amely szintén a már említett iskolában történt. A csomópontok Twitter-profilokat jelölnek, a vonalak pedig az egyes profilok közötti kapcsolatokat. Minél nagyobbak a csomópontok, annál többen követik az adott profilt egy csoporton belül. Minél közelebb van egymáshoz két csomópont, annál több kapcsolat van közöttük. A különféle színek egy-egy közösséget jelölnek, az ugyanolyan színű területen található csomópontok közelebbi kapcsolatban állnak egymással, mint a más területen található csomópontokkal.

israel2

Az iskola bombázásának visszhangja a Twitteren – medium.com

A közösségi médiában keletkező adatok ábrázolásakor nagy segítséget jelentenek a gráfok, amelyekkel a hálózati kapcsolatok sokkal látványosabb és sokkal strukturáltabb képet kapnak. Ebben az esetben az ábrán tisztán látszik két oldal: az egyik a „pro-Palesztina”-aktivisták csoportja, amelyet a zöld szín jelöl, míg a másik, a szürke, a különféle sajtótermékek és újságírók csoportja. Az ábrán látható, hogy a szürke entitások közeli kapcsolatban állnak a zöldekkel, vagyis sűrű az információcsere közöttük. Ez alátámaszthatja az izraeliek azon feltételezését, hogy a világsajtó palesztinbarát. A zöld és szürke csoportban a legtöbbször megosztott két Twitter-poszt az iskola támadásáról szól, képpel alátámasztva.

israel3

Pro-Palesztina oldal – medium.com

Az ábra ellentétes végében a kék szín dominál, itt találhatók az „Izrael-barát”-csoportok, ideértve a sajtót, izraeli közéleti személyiségeket, amerikai cionistákat (világoskék), illetve az amerikai konzervatívokat és a Tea Party tagjait (sötétkék). Ebben a csoportban a két legtöbbször megosztott hír arról szól, hogy az ENSZ-t még hányszor fogják sokkolni az iskolák elleni támadások, illetve hogy az ilyen iskolákban gyűlöletre nevelik a gyerekeket, miközben 1 millió dolláros segélyt kapnak.

israel4

Pro-Izrael oldal – medium.com

A két oldal, a kék és a zöld között egyértelmű különbség látható, még akkor is, ha a csoportok által megosztott hírek egyike sem mondható tévesnek. A felhasználók azonban saját maguk döntenek arról, hogy egy információ melyik részét hangsúlyozzák ki, ezzel reprezentálva a saját gondolataikat és a kapcsolatok értékét. Lotan kijelenti: az ábra egyik végén megosztott hír sosem jut el az ábra másik végére.

Az is látható az ábrán, hogy a Ha’aretz csomópontja az összekötő kapocs a két oldal között, így benne van a legnagyobb potenciál arra, hogy áthidalja a különbségeket.

Instagram

Az Instagramon is hasonló volt a helyzet, mint a Twitternél. Az Izrael-párti diskurzusban olyan hash tageket használtak, mint #IsraelUnderFire, #IStandWithIsrael #PrayForIsrael  és #Peace. Ugyanakkor a másik oldalon a #FreeGaza, #PrayForGaza, #Genocide és #BoycottIsrael tageket használták a leggyakrabban a felhasználók. Az instagramos beszélgetések két elkülönülő csoportra oszlottak aszerint, hogy a felhasználók Izrael vagy Palesztina mellett álltak ki és a hasonló érdeklődésű felhasználóknak osztották meg a tartalmakat.

israel5

Hash tagek az Instagramon. Minél nagyobb egy tag, annál többször fordult elő. Minél szorosabban kötődik egyik tag a másikhoz, annál többször bukkantak fel együtt – medium.com

Kapitalizmus vs. demokrácia

Lotan cikkében újra kihangsúlyozza, hogy a személyre szabott online terek szándékosan úgy készültek, hogy a felhasználók újra és újra visszatérjenek, ezért azok a tartalmak, amelyek miatt kényelmetlenül érezhetnénk magunkat és elriasztanának, nem nagyon kerülnek a szemünk elé. Amikor lájkolunk egy Facebook-oldalt, további hasonló oldalakat ajánlanak nekünk. Tehát ha belájkoljuk Miri Regev izraeli jobboldali konzervatív politikus oldalát, akkor további jobboldali politikusokat ajánl nekünk a Facebook, akik közül sokan ugyanazt a politikát képviselik, mint Regev. Minél jobban sikerül modellezni a felhasználók kedvelt dolgait, annál könnyebb lesz olyan ajánlási rendszert kidolgozni, amely teljes mértékben magára vonja a felhasználó figyelmét. Röviden: közeleg az idő, amikor személyre szabott propagandagépezeteket lehet majd legyártani.

Az eredeti cikk Israel, Gaza, War & Data – social networks and the art of personalizing data címmel jelent meg a Medium.com-on 2014. augusztus 4-én. Fordította: D. Kovács Ildikó

Legfelső kép: Instagram társ hash tagek, kiemelve három különböző közösséget: 1) pro-izraeli (narancs), 2) pro-palesztin (sárga), és 3) vallásos / muszlim (lila)

Képek forrása és nagyobb méretű változata: Medium.com

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom